Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ANDRÁS - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3107 Úgy látom, nem tehettem meg, hogy az adott ügyekben ne járjak el, mert a törvény számomra ezt kötelezően megparancsolta. Az éves jelentésem VI. fejezetével kapcsolatos megjegyzését, amelyet ő is kifogásolt, és a Kisgazdapárt f rakciója nevében felszólaló TuriKovács Béla képviselő úr is kifogásolt, ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy minden éves jelentésemben szerepelt az előző évi parlamenti vita összefoglalója. Bennem fel sem merült, hogy ez indokolatlan vagy helytelen volna; meggyőződésem szerint, legjobb tudásom szerint korrekt módon foglaltam össze a vitát. Egyébként részemről nem egy elvi kérdés, hogy egy ilyen fejezet legyen, minden egyes beszámolómban volt, és úgy gondoltam, hogy most is bele kell tennem - már a sz okásjog alapján is , hiszen az előző évi tevékenységemnek a parlamenti fellépés is része. Valóban az volt a meggyőződésem - és tényleg nem akarok egy lezárt vitát egyáltalán felmelegíteni , az volt az én jogi álláspontom, hogy előterjesztőként jogom lett volna szólni. Egyébként a parlamentben az a szokásrend, hogy más bizottságokban mindig lehetőségem van bekapcsolódni a vitába, hogyha óhajtom, és tényleg nem akarom felidézni, de szerintem azért mérgesedett el az a vita, mert például felmerült egy olyan i nterjú, amit én adtam volna, amely soha nem hangzott el. Ez egy koholt interjú volt, és még a forrását is meg tudtam mutatni, hogy mi volt elferdítve abban az interjúban, és ha én ezt egy percben kifejthettem volna, akkor talán a vita sem lett volna annyir a éles, és nem a fejem fölött veszekedtek volna a képviselő hölgyek és urak. A következő kérdéskör a TuriKovács Béla képviselő úr megjegyzéseire adott válasz. Mintha enyhén kifogásolta volna a képviselő úr a magánszférával kapcsolatos vizsgálataimat, mert az ombudsmantörvényt idézte, amely a hatóságok vizsgálatát írja elő az ombudsmanok számára. Nem kétséges szerintem, hogy a gazdaság alanyait az adatvédelmi biztosnak - természetesen nem az ombudsmantörvény, hanem az adatvédelmi törvény szabályai szerint - joga van bírálni, egyébként hozzáteszem, hogy az Európai Unióban ez előírás. Tehát az uniós irányelvek kiadását követően néhány ország adatvédelmi törvényét ilyen irányba kellett módosítani, a magyar törvény eleve így szólt, hogy ezt a magángazdaságot jog om van vizsgálni. Ami a belügyminiszter úrral, illetőleg a titkosszolgálatokat irányító miniszter úrral folytatott polémiámat illeti, és ott a hatáskör esetleges túllépésének a problémáját, azt kell mondanom, hogy az én véleményem szerint éppen hogy a hatá skörömet minimalizálva, tehát egy megszorító értelmezéssel használtam a hatáskörömet, amikor nem az egyetlen kötelező hatásköröm gyakorlását alkalmaztam. Nem azt mondtam, hogy a minősítés indokolatlan, hanem azt mondtam, hogy a minősítés nem történt meg, a mi egyébként nem kötelez senkit az égvilágon semmire. Ez egy, a parlament által kiküldött adatvédelmi biztos puszta szava, amelyet senkinek nem kell követni. Ez ajánlás, ez egészen egyértelműen kiderül a szövegből, és nem az ügydöntő hatáskörömmel éltem. M ásfelől viszont bizonyos az, hogy akkor tudom kimondani azt, hogy egy minősítés indokolatlan, ha az minősítve van. Tehát ha én megvizsgálom azt az iratot - és ezzel most tényleg nem akarom önöket fárasztani, de benne van az éves jelentésben is , és azt ta lálom, hogy a minősítés nem történt meg, akkor nem élhetek az erős hatáskörömmel, hanem azt mondom, hogy nincs mit tennem, mert nem történt meg a minősítés, amely mondom: senkit nem kötelez. Hozzáteszem, hogy az ügyészség ugyanezt a jogi álláspontot fogadt a el, az én álláspontom őket aztán ugyancsak nem kötelezte semmire. Mindenesetre így oldódott meg az ügy, hogy az ügyészség lényegében ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint az adatvédelmi biztos. Azt a megjegyzését pedig illő tisztelettel, de vissza kell utasítanom, hogy én úgy léptem volna fel, mintha bírája lennék az ügynek, és mintha a bíróságok hatáskörére pályáznék. Tessék elolvasni az összes éves jelentésemet, mindig nagyon erősen hangsúlyozom azt, hogy a bíróságokkal szembeni hatáskörömet a leh ető leginkább megszorítóan értelmezem, hiszen az én álláspontom szerint a rendszerváltás korszakában a bírói függetlenség egyike a legalapvetőbb alkotmányos értékeknek, és még a látszatát is el akarom kerülni annak, hogy a bírói függetlenséget sértsem. Teh át soha,
