Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3104 adatvédelmi biztos valóban azt írja itt, hogy ő mint előterjesztő nem kaphatott szót. Azt mondja Rubovszky képviselő úr, hogy az előterjesztő a bizottság volt és nem ő. Ha megnézi a mai napirendet, itt is két előterjesztés van, az egyik a jelentés, a másik a bizottsági előterjesztés. A vita mind a kettőről szól, van az a) meg a b). Azt persze lehet mondani, hogy egy jelentés benyújtója ebben a Fidesz vezette Országgyűlésben nem számít előterjesztőne k. Tudom, hogy önöknek ez a hetenteháromhetente típusú házszabályértelmezés, hogy a benyújtó nem kaphat szót a vita közben, csak az előterjesztő. De aki még nem ülte végig ennek az Országgyűlésnek az ügyrendi vitáit Salamon bizottsági elnök úr szereplésé vel, annak nem kell tudnia azt, hogy nálunk a Házszabályt ebben az Országgyűlésben így szokás értelmezni, és ezért neki, mint a jelentés benyújtójának nincs joga vita közben szót kérni. Nézzük el neki ezt, nem töltött velünk még annyi időt ebben a Házban. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Balczó Zoltán úrnak, a MIÉP képviselőjének. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Adatv édelmi Biztos Úr! Tóth András MSZPs képviselőtársunk az imént hozzászólásában azt vetette föl, hogy vajon hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az adatvédelmi biztosnak olyan ajánlásai, amelyek megfontolás után törvényi erőre emelést igényelnének, vajon mi lyen mechanizmussal kerülhetnének be a parlamentbe, hogy komolyabb súlyuk legyen ezeknek az ajánlásoknak. Engedjék meg, hogy én egy olyan témára térjek vissza, amely esetben a Magyar Igazság és Élet Pártja teljes mértékben osztotta az adatvédelmi biztos úr állásfoglalását, de sajnos itt a parlamentben nem sikerült a törvényerőre emelés kezdeményezését sem elérni. A Postabank úgynevezett VIPlistája néven elhíresült ügyről van szó. Egy újságíró, illetve ha jól tudom, főszerkesztő kereste meg az adatvédelmi b iztos irodáját azzal kapcsolatban, hogy vajon hogyan egyeztethető össze a banktitokról, a személyiségi jogokról szóló törvény, valamint a közérdek ebben a konkrét kérdésben. A válasz, ha tetszik, kétoldalúnak tekinthető, hiszen az adatvédelmi biztos úr min t jogalkalmazó úgy kellett hogy eljárjon, hogy megállapítsa: ennek a nyilvánosságra hozatalnak a törvényi feltételei megvannak, avagy nincsenek meg. Mint jogalkalmazó a hatályos törvények szerint azt kellett hogy megállapítsa, hogy a törvényes feltételek n em állnak rendelkezésre. Azonban az állásfoglalást minden frakcióvezető megkapta, érthető módon azért, mert én úgy ítélem meg, hogy egy ajánlást is megfogalmazott közvetve az adatvédelmi biztos úr, és engedjék meg, hogy ennek lényegét idézzem: "Az állam át láthatóságával kapcsolatos alkotmányos teória a közhatalmat gyakorlók mind teljesebb körű ellenőrzését igényelné. Az üggyel összefüggésben látható, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem garantálja teljes mértékben a közélet tisztaságának megóvá sát, és nem teszi lehetővé, hogy a közhatalmat gyakorlók, a politikai közélet szereplői, érdekeltségi viszonyai olyan mértékben átláthatóvá váljanak, amennyire tevékenységük tájékozott megítéléséhez a közvéleménynek szüksége lehet." Mi úgy gondoltuk, hogy ez egy megszívlelendő álláspont, és ha a törvények - hogy egyszerű fogalmat használjak - rosszak, akkor ki másnak a feladata a törvények társadalmi igényekhez való igazítása, mint nekünk, a törvényhozás szereplőinek. Ezért egy napirend előtti felszólalásba n foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és az igazságügyminiszter asszony megnyugtatott, hogy a kormány lehetőségei a jogalkalmazás területére terjednek ki, és biztató választ adott, hogy ezen a területen tud ezzel a kérdéssel foglalkozni. Miután sajnálatos mód on a jogalkotási programban ez a kérdés nem jelent meg, benyújtottam a frakciónk nevében egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amely feladatul tűzte volna a kormánynak, hogy a jelzett kérdés törvényi szabályozása érdekében nyújtson be törvényjavas latot. Vigyázva arra, nehogy valamilyen pártigény jelenjen meg, e határozati javaslatban lehetőség szerint
