Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3062 A hatóságok szerepének a növelését nem lehet szembeállítani azzal, hogy emberi jogokat védünk, vagy kevésbé tartunk fonto snak, képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint mindig, amikor az Országgyűlés valamilyen jele ntést tárgyal, akkor a vita óhatatlanul a jelentés tárgyáról, a tevékenység tárgyáról szól. Én nem politikáról beszéltem, hanem az emberi jogok magyarországi állapotának a törvényi befolyásolásával kapcsolatban fejtettem ki a magam észrevételét. Ez talán n em teljesen idegen attól a témától, ami a napirenden van. Nekem eszembe sem jut, hogy abba a vitába, ami köztünk van, belekényszerítsem az ombudsmanokat. Én csak a magam értelmezését adom itt elő, amellyel lehet egyetérteni és nem egyetérteni - ebben megos zlik az Országgyűlés. A másik megjegyzésem pedig az államtitkár úr szavaihoz; nagyon fontos a kérdés: kinek az emberi jogai? Mindenkié. Nem véletlenül beszéltem én arról, hogy vannak a társadalomban az erősek, és vannak a társadalomban a gyengék, és a gyen géknek, adott esetben a bűnözőnek is megvannak a maga emberi jogai. Valójában itt kezdődik az emberi jogok fogalma. Őt sújtja a büntetés, amit az állam, a bíróság kiszab rá, de a büntetésen túl az ő emberi jogai nem korlátozhatók, és nem korlátozandók, és az önök által most benyújtott törvényjavaslat éppen erről szól, és ezt kellett szóba hoznom. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megkérdezem Gönczöl Katalint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Gönczöl Katalin: Igen.) Tessék! DR. GÖNCZÖL KATALIN , az állampolgári jogok országgyűlési biztosa : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Hosszúra nyúlt a vita, főleg annak a számára, aki nem mert kimozduln i egy percre sem, mert nem tudta, hogy mikor következik szólásra. Rövidre fogom a szót. Nagyon szépen köszönöm a magam és a kollegáim nevében először is az elismerő szavakat, a lelkesítő mondatokat. Nem tudom, meddig tudunk lelkesedni olyan tábori körülmén yek között, amelyek között élünk és dolgozunk, ahogy Majtényi adatvédelmi biztos kollegám mondta, a világítási viszonyoktól kezdve az épület adottságaiig minden ellenünk van arra, hogy a feladatunkat teljesítsük. Nem tudom, meddig tudunk helytállni, de min denesetre mindazok, akik helytállnak, itt ülnek most éppen a karzaton, és köszönöm nekik, hogy helytállnak, és most éppen "helytülnek" értünk. Köszönöm azt is, hogy annak ellenére, hogy a költségvetésünk évről évre csorbul, annak ellenére, hogy a türelmüke t a munkaterhek növelésével mi is igénybe vesszük, annak ellenére, hogy a két évre szóló költségvetésünket előre megkaptuk, és a költségvetési irányszámoknak az ismeretében a jövőnk sem néz ki jobban, külön köszönöm azt, hogy az emberi jogi bizottság a fel adatának érzi azt, hogy esetleg - egyeztetve más bizottságokkal - de lege ferenda javaslatot tesz arra, hogy kikerüljünk ebből a csapdahelyzetből, és esetleg a feladatunkhoz mérten kapjuk meg az arányos juttatást az intézmény működtetéséhez. Ha már panaszk odni kell, '98ban - merthogy a lelkesítő és dicsérő szavak után az emberből kikívánkozik az, hogy milyen áron jött létre ez a feladat, amit többen megdicsértek - az elhelyezésünkről végre született egy kormányhatározat, amelynek a végrehajtása késik. Ebbe n a pillanatban az állampolgári jogok biztosának nincs helyettese. Ezt akartam még elmondani ahhoz, hogy teljesen ismerjék azokat a körülményeket, amelyek között az eredmények létrejönnek. Mindenesetre a dicsérő szavaik mellett külön értékeljük, és külön f elhasználjuk azokat, amelyek új
