Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3029 parlamenti bi ztosok a mai parlamentáris rendszerű állam parlamenti ellenőrzésének olyan intézményei, amelyek feladata, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége során a törvények uralmát és az állampolgárok jogvédelmét biztosítsák. Ez az igény és követelmény a modern demo kráciákban általánosan megjelenik, tekintettel a közigazgatás rendszerint szakismeretben, létszámban, államvezetési tapasztalatokban és technikában is megnyilvánuló informális túlhatalmára, illetőleg az abban rejlő veszélyekre." Az állampolgári jogok orszá ggyűlési biztosa és hivatala az előttünk fekvő több mint 600 oldalas beszámoló tanúsága szerint igen alapos munkát végzett az elmúlt évben is, meg sem kísérelem részleteiben elemezni és értékelni ezt a 600 oldalt, mindössze elismerésemet és nagyrabecsülése met fejezem ki az abban foglalt munka iránt. Mindenekelőtt alapvető jelentőségűnek kell tartanunk az általános hatáskörű országgyűlési biztosnak azt a megállapítását, hogy "a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, és a hatóságok tevékenysége ö sszességében érvényesíti és elősegíti az alkotmányos jogok védelmét". A biztos asszony is nyilván nem véletlenül idézte szó szerint a jelentésnek ezt a részét az iménti előadásában, tehát egyetértünk abban, hogy ez valóban kulcsmomentuma a jelentésnek. Jól jelzi az ombudsmanok helyzetének egyre szélesebb elfogadottságát és beágyazottságát a társadalom alapvető intézményei közé, hogy a vizsgált hatóságok a korábbi évek tapasztalataival összevetve egyre fokozódó mértékben pozitív módon viszonyulnak az országg yűlési biztos tevékenységéhez és javaslataihoz. A számszerű adatok ezt hűen tükrözik. Érzékelhető, hogy a korábbi években tett ombudsmani ajánlásokat mind több alkalommal fogadják el a címzett hatóságok. A '9598as évek átlagában, tehát a '95 és '98 közöt ti évek átlagában ez az ajánlások mintegy 52 százalékára vonatkozott, míg 1999ben már csaknem 64 százalékot tett ki. A korábbi évekkel szemben tavaly már nem fordult elő az a sajnálatos eset sem, hogy a megkeresett szerv ne válaszolt volna a biztosok kezd eményezéseire. Mindezzel összefüggésben ugyancsak érdemes idézni még egy mondatot az országgyűlési biztos és helyettese beszámolójából. Érdekes, hogy ugyanezt a mondatot a biztos asszony is külön kiemelte az iménti előadásában, ez a mondat pedig így hangzi k - idézem : "politika és érzelemmentes szakmai döntéseket hoztunk, amelynek során külső befolyásnak nem voltunk kitéve". Ez a megállapítás azért érdemel figyelmet, mert egy újabb metszetben ad képet arról, hogy az ombudsmani intézmény rendkívül rövid idő , mindössze öt év alatt meggyökeresedett a magyar alkotmányos intézmények között. Mind a vizsgált hatóságok, mind az állampolgárok, illetve a társadalom szervezetei elfogadták, sőt, nagy becsben tartják a parlamenti ellenőrzés ezen intézményét, pártatlan é s objektív alapokon folytatott tevékenységét. Eme általános közmegítélés egyik megnyilvánulása, hogy tevékenységük megengedhetetlen befolyásolására nem tapasztalhatók még csak törekvések, még csak kísérletek sem. Általánosítva ezt a megállapítást megkockáz tathatjuk, hogy ez a társadalom politikai érettségének, a politikai kultúra és a közéleti kultúra fejlődésének jeleként is felfogható. Meg kell mondanunk azt is, hogy ez a megbecsülés nem kis részben az országgyűlési biztosi megbízatást betöltő személyekne k, az ő személyes kvalitásaiknak köszönhető. Több helyen megjegyzi a beszámoló, hogy az ügyek mind bonyolultabbá válnak, mind több rétegű vizsgálatra és elemzésre van szükség. Ez sajnos korunk jelensége, amelyben élünk, és - idézőjelben - megnyugtatásként hadd utaljak arra, hogy valamennyien, akik a jogharmonizációs munka mindennapos folyamatában részt veszünk, már látjuk, hogy az európai jogközelítés előrehaladtával a felmerülő ügyek a maihoz képest még sokkal bonyolultabbá fognak válni. A jogi szabályozás ok mind több rétege, mind sűrűbb szövete jön majd létre. Nyilvánvaló az is, hogy minél több jogi szabályt kell betartania az állampolgárnak és a hatóságnak, óhatatlanul annál nagyobb az esélye a jogalkalmazási hibák és a rossz gyakorlatok kialakulásának. A z ennek folytán esetleg megsértett jogszabály pedig bármely távolról is, de mindenképpen érinti az állampolgárok alapvető jogait. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a mind
