Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Horn Gábor (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - "Mikor és hol lehet norvég nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát tenni?" címmel - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2944 Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Pálinkás József oktatási minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! DR. PÁLINKÁS JÓZSEF okt atási minisztériumi államtitkár : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésére - hogy mikor tehet norvég nyelvből nyelvvizsgát - az a válaszom, ha a képviselő úr tudna norvégul, akkor a régi rendszerben decem berig tehetett volna nyelvvizsgát, ha jelentkezett volna decemberig, akkor még most is letehetné a nyelvvizsgát. Képviselő úr kérdése azonban a nyelvvizsgarendszerre vonatkozik. Nincs csúszás! Képviselő úr kérdésével ellentétesen nincs csúszás a nyelvvizsg aakkreditációban. Időben létrejött a nyelvvizsgaakkreditáló testület. Kétségtelen, hogy a Rigó utcai központ - amelynek a munkáját korábban oly sokszor bírálták - későn adta be az akkreditációs kérelmét, és más nyelvvizsgaközpontok sem sietnek az akkredi tációs kérelmek beadásával. Azon akkreditációs kérelmek esetén, amelyek beérkeztek a nyelvvizsgaakkreditációs testülethez - amely, még egyszer mondom, időben létrejött , a testület az előírt harminc napon belül döntött a beérkezett kérelmekről. Képviselő úr, a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központon kívül más helyeken akkor lehet majd nyelvvizsgát tenni, ha ezek a központok beadják az akkreditációs kérelmüket. Ezeket a kérelmeket harminc napon belül elbírálják, és lehetőség lesz arra, hogy ne kellje n Békéscsabáról Budapestre utazni azért, hogy valaki nyelvvizsgát tehessen. A hét nyelven kívül - amelyen már most is lehet nyelvvizsgát tenni - akkor lehet, ha ezek a központok beadják a kérelmüket arra, hogy nyelvvizsgáztathassanak ezeken a nyelveken kív ül. Természetesen a központok nem igyekeznek, hiszen - mint azt képviselő úr is jól tudja - a nyelvvizsgák 98 százaléka azon a hét nyelven történik, amelyekből most is lehet nyelvvizsgázni, és, képviselő úr, nem várják tízezrek azt, hogy norvég nyelvből a nyelvvizsgával pluszpontot szerezzenek a felvételihez. Mindössze hatan tettek norvég nyelvből nyelvvizsgát az elmúlt évben, és információim szerint a Rigó utcai központnak bent van a kérelme a norvég nyelv, de a környező országok nyelvei tekintetében is. E zekhez a kérelmekhez és ezekhez az akkreditációs eljárásokhoz ráadásul az Oktatási Minisztérium támogatást is biztosít. Azt gondolom, képviselő úr, hogy a nyáron, de legkésőbb az ősszel minden olyan nyelvből nyelvvizsgát lehet tenni Magyarországon, amely 1 százaléknál nagyobb részt képvisel a nyelvvizsgák tekintetében. Azon nagyon ritka nyelvek esetében, amelyekre nem érkezik az akkreditációs testülethez kérés, ha ez fennakadást okoz, akkor az Oktatási Minisztérium elő fogja segíteni azt, hogy ezeken a nyel veken valamely központot - vagy az Idegennyelvi Központot Budapesten, vagy valamelyik más egyetemi központot - akkreditálni lehessen. Kérem a tisztelt Házat, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Képviselő úr! HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát, mert a válasz semmilyen szempontból nem megnyugtató. Persze, én is vehetnék nyelvvizsgát, mint ahogy Szombathelyen ezt szokták, de én nem ezt az utat választanám, mint ahogy szerencsére nem tudják ezt az utat választani azoknak a diákoknak az ezrei, akik 2000. január 1jétől már cius 31ig egyáltalán nem tudtak sehol nyelvvizsgát tenni. S nem néhány tucat ilyen diák van, hanem sok ezer. Egyrészt március 31. után ők már nem férnek be az érettségiig ebben az időszakban, s nemcsak a tanulmányaikat, a felkészülésüket zavarja ez, hanem lehetetlenné teszi a pluszszámok megszerzését.
