Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2890 Szeretném, ha ezek a kormánypárti megnyilvánulás ok nemcsak egyegy képviselőtől származnának, hanem a frakcióik is elfogadnák ezeket a gondolatokat. Így a törvényjavaslat 13. §ában szerepel azon kormánypárti javaslat, miszerint a biztosítóegyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészé ben viszontbiztosításba: én egy módosító indítvánnyal pont azt javasolom, hogy teljes egészében adhassa viszontbiztosításba. S akkor azt hiszem, tisztelt Horváth képviselő úr, hogy nincs miről tovább beszélni. Ha ezt ön is megfogalmazza és ön a kormánypárt képviselője, akkor már csak annyi van hátra, hogy a több mint száz képviselőtársát beszélje rá arra, hogy szavazzák meg a módosító indítványomat, és akkor semmi probléma nem lesz, működhetnek tovább az egyesületi formájú biztosítótársaságok. A viszontbizt osításnál, illetve a teljes viszontbiztosítás lehetőségének a megteremtésénél fontos indoklási elemként említem, hogy az egyesületek számára ez azért hátrányos, mert ez negatív diszkrimináció velük szemben, mivel a részvénytársasági formában működő nagy ne mzetközi biztosítótársaságok számára engedélyezik. Ugyanakkor az egyesületeknek is meg kell fizetni a fizetett díjak után a közterheket, illetve a díjakat Magyarországon fektetik be az egyesületek, az állam által kibocsátott értékpapírokba. További indoklá si elem a 100 százalékos viszontbiztosításba adás tekintetében, hogy amennyiben a kormányjavaslat kerül elfogadásra, akkor nem teszi lehetővé, hogy az egyesületek a viszontbiztosítási kapcsolataik révén a kis veszélyközösségek kockázati díjait alacsonyan t artsák. Továbbá az egyesületek nem részesülhetnek a viszontbiztosításból kapott jutalékokból, ezzel a működésükre fordítható összeg csökken, a szerződésben közreműködők díjait a biztosítási díjból ki lehet hagyni, ez legalább a díj 20 százalékát jelenítené meg. Tehát, képviselőtársaim, itt arról van szó, hogy azt a jó szándékú kompromisszumkeresést, amelyet a legnagyobb kormánypárt elindított, mi jó néven vettük. Azonban azok a kormányzati kompromisszumok, miszerint a tőkekövetelményeken belü l az organizációs tőke nagysága 1 millió forinttal csökkenthető, vagyis a törvényjavaslatban szereplő 2 millió forint helyett 1 millió forintra redukálódna le, illetve a biztonsági tőke megemelt összegének teljesítésére rendelkezésre álló idő meghosszabbít ható, most a kompromisszumkeresés jegyében a törvényjavaslatban szereplő három évről négy évre, ezek szükséges közelítések, de azt hiszem, hogy még mindig nem elégségesek ahhoz, hogy az egyesületi formában működő biztosítótársaságokat egyenlő versenyhelyze tbe hozzuk a nagy nemzetközi biztosítótársaságokkal szemben. A továbbiakban, tisztelt képviselőtársaim, arról szeretnék szólni, hogy a magyar biztosítási piacnak ezen törvényjavaslattal való átalakítása is ugyanazt szolgálja, mint a Pénzügyminisztériumban a közelmúltban elindult, de információim szerint leállított, a takarékszövetkezetek integrációjára vonatkozó törvényjavaslat. Ha az egyesületi biztosítótársaságok működésének az ellehetetlenítése megtörténik, akkor azt hiszem, a magyar vidék, a magyar mező gazdaság, a vidéki térségekben élő vállalkozások hiteltőke, illetve biztosítási lehetőségek nélkül maradnak. Elfogadjuk azt is, hogy szükség van a magyar biztosítási jogrend korszerűsítésére, a fejlett piacgazdaságok, így az Európai Unió jogrendjéhez való közelítésére, azonban ennek a közelítésnek a mértéke nem szakadhat el az ország adott gazdasági fejlettségétől, nem szakadhat el a biztosítottak társadalmi és gazdasági körülményeitől. Mindezek tükrében, tisztelt képviselőtársaim, javasoltam azt is, hogy a törvényjavaslat 116. §ában szereplő szöveg, a biztonsági tőke tekintetében a 2002. december 31éig történő megfelelés javaslatom szerint az európai uniós csatlakozás napjáig legyen megteremtendő. Jelenlegi ismereteink szerint teljességgel bizonytalan, ho gy az ország mikor válik az Európai Unió tagjává. A kormány a hivatalos csatlakozási dátumot 2002ről már kitolta 2003ra, de azért ez is bizonytalan, maradjunk annyiban. Ha teljes egészében feladjuk a belső önszerveződésnek, a
