Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
2860 elnökön a magyar miniszterelnök. Nem így történt. Arra hívta fel a figyelmet a magyar miniszterelnök, hogy fontos, hogy a Magyarok Világszövetségének a polgári kormánnyal együttműködni képes e lnöke legyen, mellesleg jelezte, hogy a polgári kormány értékrendje nagyon sok ponton közel áll a Magyarok Világszövetsége tagszervezeteinek az értékrendjéhez, de ezt a két kérdést nem keverte össze a miniszterelnök úr. A magyar nemzetpolitika egyszerre na gyon jó és nagyon nehéz helyzetben van - mint ahogy azt a képviselő úr is elmondta , hiszen azok a politikai, szociológiai, demográfiai tendenciák, amelyek a XX. századot jellemezték, sajnos az egyik pillanatról a másikra nem változhattak meg, nem is vált oztak meg, ugyanakkor az elmúlt tíz évben létrejöttek azok a keretek, amelyek lehetségessé teszik a határon túli magyarság megmaradását. Ezzel kapcsolatban viszont új helyzet van az ezredfordulón. Ma már reálisan hihetjük, gondolhatjuk azt, hogy a határon túli magyarság megmaradhat, és a magyar nemzetnek a középeurópai munkamegosztásában megtalálhatja azt a helyet, amely a XXI. században perspektívát nyit a számára. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csúcs László frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, "Pusztába kiáltott szó 200 millióért" címmel. Öné a szó, frakcióvezet őhelyettes úr. DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Keveseknek adatott meg az az élmény, hogy a rendszerváltoztatás máig elvarratlan szálát, az úgynevezett ügynöktörvényt úgyszólván zárt körben, az éjszaka leple alatt néhány képviselőtársammal szinte titokban tárgyalhattuk meg. Igen, titokban, hiszen az április 12éről 13ára forduló éjszakában kezdődött meg a törvényjavaslat általános vitája, a televízió nyilvánossága nélkül, és időben messze a lapzárták után. A zárt körben folytatott felszólalásokat igazán a Magyar Rádió közvetítése sem zavarta meg, mert a hangja alig több a pusztába kiáltott szónál; nem azért, mintha a Magyar Rádió nem közvetítené élőben a parlament üléseit teljes terjedelmében, és ha kell, éjje lnappal. Nem, abban hiba nincs: a közvetítés szakszerű és folyamatos. A baj ott kezdődik - amely persze nem korlátozódik az úgynevezett ügynöktörvényre , hogy a rádió az élő közvetítést OIRTsávban, a Kossuth URHadóhálózat adóin teljesíti. Ha azt vesszü k, hogy azzal a területi ellátottság 85 százalékos, azaz az ország területének 85 százalékán lehetséges a műsor vétele, és az ország lakosságának közel 90 százaléka a területileg ellátott helyeken él, akkor az úgynevezett adástechnika tekintetében is minde n a legnagyobb rendben van. Csakhogy ha az üzenet küldésének valóságos vételi lehetősége műszaki okok miatt korlátozott, vagy hiányzik, akkor már gond van az élő közvetítéssel, és nem is kicsi. Ma már kevésbé ismert tény, hogy '90ig kizárólag olyan vevőké szüléket lehetett forgalomba hozni Magyarországon, amely OIRTsávú adások vételére alkalmas volt. Jelenleg ilyen követelmény nincs, bárki bármilyen készüléket forgalomba hozhat. Ez a piacgazdaság természetes velejárója, ami azonban praktikusan azt jelenti, hogy a hihetetlenül bő típusválaszték ellenére, kereslet hiányában, vagy ki tudja, mi okból, de ma már alig akad olyan rádió, amely alkalmas a parlamenti közvetítés vételére, illetőleg hallgatására. A Magyar Gallup Intézet '96os felmérése szerint a hallg atók többsége nincs tisztában a hullámsávok fogalmával, és ami annál is rosszabb, sokan azt válaszolták az intézet kérdésére, idézem: "a parlamenti közvetítést azért nem tudja hallgatni, mert készüléke arra alkalmatlan". Hogy ez most mennyire írható a műsz aki tájékozatlanság számlájára, vagy mennyiben felel meg a hiányos technikai ellátottság tényének, az nem sokat változtat a lényegen, nevezetesen azon, hogy ilyen vagy olyan okok miatt, de a közönség egyre bővülő köréhez nem jut el a parlamenti közvetítés, illetőleg azt nem hallgathatja. Ezt erősíti meg az a körülmény is, hogy a rádiókészülékek átlagos élettartama
