Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
2856 Ismeretes, hogy a tavaly őszi és téli, illetve kora tavaszi nagy mennyiségű csapadék következtében rendkívül komoly árvízhelyzet alakult ki, és csak az erre hivatott szervek és a lakosság emberfeletti erőfeszítésének köszönhető, hogy nem történt gátszakadás és súlyos árvíz. Az árvízveszély és az ellene való védekez és árnyékában lappangva húzódott meg az a belvízkár, ami több tízezer hektár termőföldön tette lehetetlenné az őszi, illetve tavaszi munkák elvégzését. A természet szeszélyének újabb fordulata volt megfigyelhető április és május hónapokban amikor a belvízz el egy időben számos megyében, így JászNagykunSzolnok területén aszályos helyzet alakult ki, amikor a nem ritkán 2532 Celsiusfokos forrósághoz gyakorlatilag teljes csapadékhiány járult. Így Karcagon és környékén például a korábban belvíz által károsíto tt táblákon április 5étől május 20áig gyakorlatilag semmilyen csapadék nem volt mérhető, és így a belvíz által meggyengített növényi kultúrák a nagy hőség és légköri szárazság hatására visszaestek fejlődésükben, illetve még inkább károsodtak. Miközben az altalaj nedves maradt, a föld felszínén gazos, cserepes, csak nagy energiával megművelhető összefüggő területek keletkeztek. Ezekről a táblákról, sajnos, elmondható, hogy nemhogy rekordmennyiségű búza betakarítása nem várható, de a hektáronkénti 615 mázs ás termésátlag még a költségeket sem fedezi ott, ahol a vetési munkálatokat egyáltalán el tudták végezni. A helyzet súlyosságát érzékeltethetjük néhány adattal és ténnyel is, az egyik legnehezebb helyzetű területről, Karcagról. Az 50 éves átlag csapadékmen nyiséget tekintve évente 540550 milliméter lehulló vízmennyiséggel lehet számolni Karcag városban és a hozzá tartozó 33 ezer hektár, mezőgazdasági művelés alatt álló területen. Az elmúlt néhány év ezt megcáfolta, ugyanis mindkétszer, '98ban és '99ben me ghaladta a csapadékmennyiség a 700 millimétert. '98 őszén, majd '99 tavaszán a mezőgazdaságot ért belvízkár mértéke csak tízmilliókban volt mérhető, amelyet újabb káresemények követtek 1999 nyarán és őszén. A szaktárca rendkívüli támogatást íté lt meg a mezőgazdasági termelőknek a belvízkár miatt elszenvedett hozamkiesések enyhítésére. Ez a kárenyhítés pillanatnyilag likvid tőkéhez juttatta a termelőket, be tudták takarítani a maradékot, illetve gyommentes állapotban tudták tartani a belvíz miatt kényszerűségből ugaroltatott területeket. A csapadékos időjárás a téli időszakban is folytatódott. A talajok telítődtek vízzel, és a szántóterületek jelentős részén 89 ezer hektáros belvízfoltok, illetve egybefüggő hullámzó felületek, szinte tavak alakul tak ki. Ez egyaránt érintette a már bevetett területeket álló növényi kultúrákkal - őszi búza, őszi repce, őszi lucerna, álló lucerna , illetve a szántott vagy az előző évben belvíz miatt üresen hagyott területeket is. A januári, februári és márciusi csap adékot 6080 milliméter április eleji eső követte, mely nemcsak a vetett kultúrákat károsította, hanem 4 ezer hektár tavaszi vetésre szánt terület talaj- és vetési munkálatait lehetetlenítette el. A tavaszi vetések közül a cukorrépa területe kétharmadát pé ldául újra kellett vetni, jelentős a növényi kultúrák pusztítása is. A belvíz elvezetését sok esetben a belvízelvezető csatornák nem bírták, mivel befogadókból nem lehetett átemelni a HortobágyBerettyóba a vizet, ugyanis részleges átemelési korlátozás vol t a Tisza és a HortobágyBerettyó mentén kialakuló árvízhelyzet miatt. A bel- és árvizek hatására kialakult kedvezőtlen talajszerkezet miatt romlott a talajok víz- és tápanyagszolgáltató képessége is. Ezt követően jött a forró, száraz másfél hónap pusztítá sa, amelynek következtében sok tavaszi vetés ki sem kelt, az őszi kultúrák pedig komolyan károsodtak. Ilyen szélsőséges, elemi káros időszakokra a termelők sem pénzügyileg, sem technikailag nincsenek felkészülve, ez pedig az elmúlt nehéz belvizes évek fol ytatásaként a termelők 7080 százalékának pénzügyi összeomlását eredményezheti. Nagy szükség van tehát az azonnali állami beavatkozásra, a hitelek, forgóeszközhitelek további prolongálására. Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiekre tekintettel kérem hathatós közbenjárását azért, hogy a karcagi és környező nagykunsági, illetve más, belvíz, illetve aszály által sújtott termelők megsegítésére gyors és hatékony intézkedések történjenek. Ez azért is fontos, mivel a kiszámíthatatlan időjárás egészen nagy területek l akosságát, gazdálkodóit érintette, érinti
