Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2827 ELNÖK (dr. Wekler Fere nc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Nagy Gábor Tamás úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Csak arra a megjegyzésére szeretnék reagálni Takács képviselőtársamnak, hogy én nem a törvényjavaslatról bes zéltem, hanem a forrásmegosztásról. Természetesen, ha az a helyi adónem, amelyről a 2000. év során beszélünk, bevezetésre kerül és január 1jétől a főváros szedi be, akkor ez ismételten a forrásmegosztás részévé válik, nem a saját jogon járó bevételek, nem a saját jogon beszedett adó bevételei lesznek a kerületi önkormányzatoknak, hanem a forrásmegosztás részévé válik. Én eddig arra próbáltam példákat hozni, hogy milyen tapasztalataink vannak, mik a tények, amikor a jogi lehetőségekkel visszaélve a főváros a forrásmegosztás részévé tett bevételekből a kerületeknek visszajuttat. Tehát amiről eddig beszéltem az ugyan a múlt, de mégis egy olyan múlt, amely sötét jövőt jósol a kerületeknek. Valóban, a probléma az, hogy ezek a kerületi önkormá nyzatok nem szakíthatók ki a főváros testéből, ha úgy tetszik, a fővárost szabályozó alkotmányos szövetből, márpedig, ahogy az előterjesztő már a bevezetőjében is említette, itt bizony alkotmányossági problémák is vannak. Nevezetesen arra a helyi szabályra szeretnék utalni, ami úgy szól, hogy a Fővárosi Közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem működtetheti. A fővárosnak ugyan nincs lehetősége, hogy a kerületi rendeleteket hatályon kívül helyezze, ugyanis a jogforrási hierarchiában nem áll felette, de mégis egy ilyen nagyon furcsa törvényhozási megoldással, amit 1998. január 1jétől léptettek hatályba, ki tudja venni a kerületi önkormányzatok kezéből ezek működtetésének lehetőségét. Úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat erre is megfelelő orvoslást ad. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Perlaki Jenő úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. (21.20) PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! A mostani tárgyalásunk témája az, hogy mennyire vegyenek részt a kerületek a rendeletalkotásban a helyi adókkal kapcsolatban. De látszik a vitában az is, hogy mindenki látja, mennyiféle hatása van ennek, mennyi minden konfliktus rendeződik a kérdés köré . Azt sem rejtem véka alá, hogy nemcsak a konfliktusokról, nehézségekről szeretnék beszélni, hanem arról is, hogy úgy érzem, ennél tovább is kell lépnünk a gondolkodásban, és úgy érzem, hogy a kerületek önállóságának alátámasztására és a téves szándékok el kerülésére a szóban forgó helyi adónemeket egyértelműen a kerületekhez szükséges rendelni. 1990ben, amikor az önkormányzati törvény született, a kerületeket és a fővárost, mint valami kétszintű rendszert alkotta meg a törvényalkotó. Egyszerre akart adni ö nállóságot mind a két oldalnak, és igyekezett úgy szétválasztani a gazdálkodást és a feladatokat, hogy ami ésszerűen közösségi, a kerületek közössége számára, a város valamennyi lakója számára érdekes, azokat rendelte a fővároshoz, és amelyek decentralizál tan jobban működhetnek, azokat a feladatokat a kerületekhez. Nem tagadhatjuk el, hogy a kerületek bizonyos feladatokat jobban tudnak ellátni, mert ott tartják a kezüket a lakosság ütőerén, ott nap mint nap találkoznak a fórumokon a helyi igényekkel, szüksé gletekkel, és annak megfelelően tudják felhasználni az erőforrásokat, a vagyont, a pénzt, az emberi erőforrásokat. Hogyan is működik ma ez a rendszer? Ez ma úgy működik, hogy egy könyvvizsgáló képességével kell rendelkeznie egy fővárosi képviselőnek ahhoz, hogy kibogozza a legegyszerűbb témákról szóló anyagokat is, hiszen szándékosan rendezik, keverik össze úgy a témákat, számokat,
