Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
283 Az összeférhetetlenségi szabályokra most külön nem térnék ki, majd csak egyetlenegy vetületére, de szeretném megje gyezni, hogy az összeférhetetlenség mellett, ahogy az imént is említettem már, lenne egy másik jelentős eszköz is annak megelőzésére, hogy nemkívánatos összefonódások kialakulhassanak: ez pedig a képviselő kizárása egyegy konkrét, adott ügynek az elintézé séből. Sajnos erre vonatkozóan a törvényjavaslat nem tartalmaz szabályokat igazából. A kizárásra vonatkozóan vannak a különböző szmszekben szabályok, de ez meggyőződésem szerint nem elegendő. Az szmszek - a szervezeti és működési szabályzatok - alkalmazá sa kapcsán felmerült tapasztalatokat bizony meggyőződésem szerint indokolt lett volna a törvényjavaslatba átplántálni és törvényi szinten szabályozni azt, hogy ha valakinél, mondjuk, ingatlantulajdonával kapcsolatban, vagyoni érdekeltségével, közvetlen hoz zátartozójának ugyanilyen érdekeltségeivel kapcsolatban felmerül a kizárás lehetősége, akkor az adott konkrét ügyben milyen módon vegyen vagy ne vegyen részt a képviselő. Ez azért is lenne jó, mert így nem fosztjuk meg az önkormányzati képviselőt a munkájá nak egészétől, nem válik összeférhetetlenné maga a státusz, csak egyegy konkrét üggyel kapcsolatban kell kizárni a képviselőt. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban egy lényeges hiány az, amelyre szeretnénk felhívni a figyelmet, és erre vonatkozóan mi má r módosító indítványt is benyújtottunk. Kimarad a törvényjavaslatból az, hogy a felügyelőbizottsági tagságok helyzetével kapcsolatban mi lesz, azaz a felügyelőbizottsági tagságok általában nem tekintendők összeférhetetlen helyzetnek. Ez egy nagyon bonyolul t kérdés, nagyon sok mindent föl lehet ezzel kapcsolatban vetni. A legtöbbször az az érv szokott elhangozni, hogy a tulajdonosi érdekek képviselete alapvetően csak így oldható meg. Meggyőződésem, hogy ez az érv nem állja meg a helyét. Egyrészt nézzük meg, hogy mik a felügyelőbizottságok feladatai! Elsősorban az, hogy felügyeletet gyakoroljanak az adott gazdasági társaság törvényes és megfelelő működése felett. Ehhez elsősorban szakemberekre van szükség. Kimondottan egy olyan területről van szó, ahova szakem berek kellenek, pénzügyi, számviteli, közgazdasági, jogi vagy az adott cég profiljának megfelelő, szakmai tekintetben képzett szakemberek. Ha az önkormányzatok tulajdonában, részben vagy teljes egészében tulajdonában álló gazdasági társaságokról beszélünk, akkor a felügyelőbizottsági tagságok döntő többségét nem ilyen képviselők látják el. Hiszen elsősorban nem ilyen szakemberek alkotják az önkormányzati képviselőtestületeket, és így meggyőződésem szerint ez egy mondvacsinált érv, hogy a tulajdonosi pozíci ók felügyelete csak így oldható meg. Ezeket nyugodtan rá lehetne bízni szakemberekre, és az önkormányzat így is tudná, gyakorolná ezen fontos feladatát. A bizottságokban minden további nélkül beszámolhatnának ezek a képviselők. Az a nagy probléma ezekkel a felügyelőbizottsági tagságokkal, hogy ezek igazából most egy burkolt anyagi támogatást jelentenek a képviselőknek, ez a képviselői tiszteletdíjnak valamilyenfajta kiegészítését is jelenti. Ami még nem lenne feltétlenül probléma, bár szerencsésebb volna, h a magát a képviselői tiszteletdíjat lehetne olyan szintre felhozni, hogy az egyfajta megfelelő egzisztenciát teremthessen esetleg a képviselőknek; de ezzel az az alapvető probléma, hogy ettől a pillanattól kezdve - és minden más hasonló funkcióval kapcsola tban igaz ez - zsarolhatóvá válik a képviselő. És ha zsarolhatóvá válik a képviselő, akkor a függetlensége veszélybe kerül, és megfelelő döntések nem várhatók tőle. Egy másik fontos terület és amelyre szintén módosító indítványt terjesztettünk elő, az úgyn evezett átláthatóság kérdése. Az átláthatóság azért is fontos, mert így mindenki számára világossá lehet tenni, hogy az adott képviselő milyen anyagi és egyéb érdekeltségekkel rendelkezik. Mi a 11. §hoz terjesztettük elő ezt, és azzal a megfogalmazással, hogy az önkormányzati képviselő évente írásos érdekeltségi nyilatkozatot köteles tenni minden, összeférhetetlenség alá nem eső munkaviszonyáról, munkavégzésére irányuló más jogviszonyáról, önálló vállalkozásáról, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közh asznú társaságban fennálló részesedéséről, s a többi, s a többi. Ezeket a nyilatkozatokat az önkormányzati képviselő a polgármesternek nyújtja be, és abba bármely képviselő betekinthet. Ez világossá teszi azt, hogy milyen érdekeltségekkel rendelkezhet az a dott
