Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2818 Itt a főváros v ezetése egy nagyon népszerűtlen, azt kell mondanom, kockázatos akcióra szánja el magát, amikor adót vet ki. Megvívja ezt a politikai csatát a Fővárosi Közgyűlésben. Természetesen van neki egy többsége. Még az ottani kormánytöbbségen belül is kemény összeüt közések vannak ebben az ügyben a főváros szabad demokrata pénzügyi vezetése és a szocialista frakció között, de végül is valamiben megegyeznek, és elfogadták a rendeletet arra, hogy kivetnek valamiféle adót, hogy működőképes maradjon a főváros. Akkor mit l ehet csinálni? El kell venni a főváros helyiadókivetési jogát. Ez az, amit ez a törvényjavaslat szolgál. Hiszen benne van, hogy a már elfogadott fővárosi rendelet is megsemmisül, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ez így egy nem tisztességes, elfogadhatatlan javaslat. Szeretném megjegyezni: elég sokszor hallottuk az elmúlt két évben - a szocialisták is, a szabad demokraták is, főleg a szocialisták, mert ők a nagyobbak , hogy mintha nem vették vo lna tudomásul, hogy nem mi nyertük meg a '98as választásokat; mintha nem tudna beletörődni a jelenlegi két ellenzéki párt, hogy elvesztette a '98as választásokat. Ránk ez nem vonatkozik. Tudomásul vettük, és ehhez alkalmazkodunk - ez bizonyos , de úgy l átom, hogy a szocialisták is az ellenzékiséget tanulták az elmúlt két évben. Úgy látom azonban, hogy a Fidesz pedig azt nem akarja tudomásul venni, hogy a '98as önkormányzati választást a fővárosban a szocialistaszabad demokrata koalíció együttesen megny erte. Erre a négy évre ők kapták meg azt a lehetőséget, hogy vállalják azt a kockázatot, hogy maguk döntenek az adóról. Ezt a kockázatvállalási lehetőséget akarja Juharos képviselő úr javaslata elvenni a jelenlegi fővárosi többségtől. Ez pedig nem helyes d olog. A felelős fővárosi kormányzás lehetőségét akarja elvenni a fővárosi többségtől. Azért gondolom, hogy ez - hogy mondjam, tisztelt előterjesztő képviselő úr , függetlenül attól, hogy ez rövid távon mit jelent, mit jelent az adott politikai helyzetben, hosszú távon elvileg a magyar politikai rendszer szempontjából: helytelen dolog megakadályozni ilyen módon egy városházi többséget abban, hogy a maga felelős módján ellássa azokat a feladatokat, amelyeket ott rájuk, és nem önökre ruháztak a választók. Ezé rt azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat - így, ahogy van - nem helyes, nem elfogadható. Végül szeretnék még egy megjegyzést tenni a visszamenőlegesség kérdéséhez is, amit a bizottsági ülésen megfogalmaztak, és Juharos úr is és a bizottsági többségi előa dó is meg talán a Fidesz szónoka, Fazekas képviselő úr is azt mondta, hogy nem helytálló. Nekem pedig úgy tűnik, hogy két értelemben is helytálló; egyrészt egy szűkebb, szorosabb értelemben. Mit is ír ebben a 2. cikkelyben az előterjesztő? Azt állítja, hog y a 2000. évben megalkotott rendeletekre is alkalmazni kell, a Fővárosi Közgyűlés által a 2000. évben bevezetett adó csak akkor vezethető be. Az az adó, amiről 2000ben döntöttek, 2001. január 1jén lép hatályba. Ami 2001. január 1jén lép hatályba, azt ne m 2000ben vezetik be; 2000ben döntöttek róla, és 2001től hatályos. Ez a fogalmazás tehát mindenképpen rossz. Ez több, mint megengedi azt az értelmezést, hogy ez egy 2000ben bevezetett, tehát 2000. január 1je és 2000. december 31e között hatályba lépő adóra is vonatkozik. Ilyen értelemben tehát mindenképpen visszamenőlegességet mond a szöveg. A - hogy mondjam - tágabb értelemben vett visszamenőlegességet pedig az tartalmazza, hogy a feltehetően júniusban elfogadandó törvénnyel utólag helyeznek hatályon kívül egy olyan fővárosi rendeletet, amelyet hónapokkal korábban a főváros már elfogadott. Hogy mondjam, tágabb értelemben ez is egy visszamenőleges szabályozás, hiszen az önkormányzatok azok között a jogi keretek között hozzák a maguk döntéseit, amely jo gi kereteket a mindenkori Országgyűlés számukra létrehozott, amikor a Fővárosi Önkormányzat ezt a rendeletét hosszú vajúdás és belső csaták után meghozta, akkor az akkori jogi szabályozással ez a rendelet összhangban volt. Gondolom, egyetért velem Juharos képviselő úr, hogy a főváros helyesen járt el, amikor nem november 14én alkotta meg ezt a rendeletét. Ez a legkésőbbi időpont, amikor az államháztartási törvény szerint még megalkothatta volna - november közepéig kell elfogadni adótörvényeket, gondolom, r endeletet is , hanem ezt meghozta hónapokkal korábban, háromnegyed évvel korábban, hogy a polgárok felkészülhessenek erre a dologra. És akkor fogja magát a kormánytöbbség, és élve
