Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2808 tehát nem ismétlem ezt meg, csak jelezném, hogy elegánsnak és bölcsnek tartanám magam is, ha ebből a törvénytervezetből kikerülne ez a passzus, azt gondolom, hogy ez így nem fér el. Itt v an az Igazságügyi Minisztérium jeles képviselője is mint törvényelőkészítő, érdemes lenne elgondolkozni azon, jó megoldáse. Ilyen alapon a helyi önkormányzatokról szóló valamelyik passzus is itt szerepelhetne a felsőoktatási törvényben mint módosító indí tvány, vagy ad absurdum, tudomásom szerint az alapítványi iskolák megkeresték a minisztériumot azzal a szerintem teljesen jogos problémával, hogy kimaradt a költségvetési törvényből a diáksport támogatásának számukra juttatott része, ami alkotmányellenes, törvénytelen, állítólag hiba történt, ilyen alapon itt lehetne még egy harmadik pont: és egyben módosítjuk a költségvetési törvényt ezen a pontján, hogy... Azt gondolom, ez nagyonnagyon rossz üzenet, rossz eljárás, az egész törvényalkotást, a parlamentet mélységesen lejárató lépés. Számomra érdekes lehet az a kérdés, amit képviselőtársam az előbb feltett, hogy ez a kicsike zárójeles passzus mennyire volt egyeztetve például a szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel. Tehát azt javaslom, hogy az eleganci a és békesség kedvéért fontolják meg azt, hogy ezt a kis módosítást vegyék ki a felsőoktatási törvény módosításának egészéből. Már csak azért is érdemes ezen elgondolkodni - mint ahogy azt az általános vitában többen felvetették, magam nem ezek közé tartoz om , mert így legalább lehetővé tennék olyanoknak, akik esetleg el tudnák fogadni a felsőoktatási törvény módosítását módosításokkal, összességében, hogy ezt meg is tudják tenni. A dolog tartalmi részét sem akarom hosszasan húzni, elég világos ez ügyben a z álláspontunk. Én meg vagyok arról győződve, hogy óriási hibát követ el akkor a minisztérium, amikor a miniszter kezébe adja a helyi szintű, iskolai szintű minőségi elemek biztosítását. Elég jelentős pénzt költ el idén, tudomásom szerint majd 1,6 milliárd forintot különböző módokon a költségvetés, a minisztérium minőségbiztosításra. Ezek a pénzek nem az iskoláknál, nem azoknál a pedagógusoknál landolnak, amelyek ténylegesen végzik a minőségbiztosítás helyi szintű ellenőrzését, magát a minőségbiztosítást cs inálják, hanem a legkülönbözőbb cégeknél, a Dunaferrtől kezdve - nyilván nagyfokú iskolai tapasztalattal , a Gallup közvéleménykutató intézményen keresztül a műanyagiparban a minőségbiztosítás területén tapasztalatot szerzett cégekig. Javaslom megfontoln i, ha ténylegesen finanszírozni akarják azokat a pedagógusokat, akik dolgoznak azon, hogy önfejlesztő, önellenőrző módon szembenézzenek azzal, hogy hol tart az iskolájuk, mert ezt nagyon lényeges, alapvető kérdésnek tartom - nem hívnám minőségbiztosításnak , normál pedagógiai gyakorlatnak hívom a magam részéről, a saját iskolámban régóta gyakoroljuk, azt gondolom, minden normális iskola egyébként ezt így csinálja, ha erre van pénz, az nagyszerű, ha 1,6 milliárd van, ez is nagyszerű , ezt a pénzt oda lehet a dni miniszteri megkötéssel pályázati utakon, normatívan, ahogy tetszik, a minőségbiztosítás érdekében. De hogy a 10 500 forintról először 1500ra csökken, majd valamennyire, azt gondolom, talán közös eredményként 1500ról felemelkedik 3 ezer forintra, és ő sztől belép végre valamilyen módon, kis differenciálás lehetőségét biztosítva, erre azt mondani, hogy igen, ez van, de mi mondjuk meg azt, hogy mire lehet használni, ez nagyonnagyon rossz irány. Szerintem ez szereptévesztés, megint annak a kérdésnek a ros sz rögzítése, hogy hol is történnek a fontos dolgok. Ki tudja azt megmondani, hogy mi a minőségi munka egy iskolában? Nincs az a miniszter, aki meg tudná ezt mondani, hogy milyen szempontok alapján lehet ezt eldönteni, ezt az iskola belső világa tudja; tud ják a szülők, tudják a gyerekek, és tudják a pedagógusok. (19.50) Tudhatja egyébként még az önkormányzat is, ha törődik az iskolájával, de egészen biztos az, hogy nem tudja az állam. Ezt a fajta beavatkozást nem lehet érteni. Sokan vagyunk, főleg az időseb b korosztályból, az önök pártjából is sokan vannak, akikkel közösen dolgoztunk azért a '80as évek második felében, hogy ne olyan rendszer működjön Magyarországon, ahol a központi akarat érvényesül helyi szinteken.
