Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
277 formában tárgyalunk különböző elképzelésekről. Azonban az mindenképpen elmondható, hogy az eddigi tárgyalások alapot adnak arra, hogy higgadt vitát folytassunk le, mert mindenképpen szükségesnek ítéljük meg e törvény meghozata lát. Általában nagy várakozás előzi meg az ilyen jellegű szabályozásokat, éppen ezért tisztázni kell a közvélemény előtt, mire való és mire nem való az előttünk fekvő, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényjavaslat. E törvény nem korrupcióellenes jogin tézmény, azokra megvannak a megfelelő büntetőjogi intézmények. De nem való arra sem, hogy megtisztítsa a helyi politikát az oda nem való jelenségektől. Arra azonban mindenképpen való, és ebben érdekeltek vagyunk, hogy átláthatóbb, tiszta érdekviszonyokat t eremtsünk a helyi közéletben. Tisztelt Ház! A helyi önkormányzati képviselők jogállásának alapelemeit az alkotmány, az önkormányzati törvény, valamint a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény tartalmazza. E szabályozás nem teljes körű. A szabályozás hiányosságai és ellentmondásai alapján kell e kérdések kapcsán e törvényhez hozzányúlni. Ugyanis teljességgel hiányoznak az összeférhetetlenség esetei, ami a gyakorlatban is számos feszültséget eredményez, veszélyezteti a helyi önkormányzás t isztaságát. Ezekre való tekintettel a Magyar Szocialista Párt szükségesnek, indokoltnak, rendkívül időszerűnek, mondhatnánk, már elkésettnek is tartja a törvényalkotást e témakörben. Erősíti ezt az, hogy a parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlen ségi szabályok megalkotása közben és után is a pártok jelezték annak szükségességét, hogy e témakörben szükséges a szabályozás. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot a törvényről; úgy gondolom, hogy a mandátum keletkezése és megszűnése eseteiben elé g nagy az egyetértés. Kismértékben vitatható, hogy miért pont az egy éven túli közgyűlési távollét után veszíti el a mandátumát a képviselő. Hibaként felvethető, hogy hiányos jegyzőkönyvvezetés esetén a testület előtt kijelentett, képviselői tisztségről sz óban való lemondás - a lemondás visszamondásának törvényi tiltása ellenére - később viták forrása lehet. Valamint nem vállalkozott a beterjesztő arra sem, hogy szabályozza azokat az eseteket, amikor a képviselő lakó, illetve megválasztásának helyéről elkö ltözik. Szélsőséges példaként elképzelhető, hogy egy helyileg megválasztott képviselő lakásváltoztatás esetén évi egyszer több száz kilométerről látja el feladatát, és akkor is csak a közgyűlésen jelenik meg. Az összeférhetetlenség esetei szabályainak eldö ntése - bonyolultsága miatt - a legtöbb ellentmondást hordozza. Többnyire hosszú viták előzik meg, és nagyon éles érdekek által osztott viták kísérik az összeférhetetlenség jogintézményét. Sokan úgy gondolják, hogy az összeférhetetlenségi szabályozás önmag ában hordozza a közélet tisztaságát, a korrupciómentes politikai életet, a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának tilalmát, megszünteti a nemkívánatos befolyásolásokat. Úgy gondolom, ez a várakozás túlzó. Sokat segít ezen az összeférhetetlenség i törvény, de önmagában egyedül ezt a sokféle kívánatos célt nem tudja elérni. Más jogintézményekkel együtt képes csak az előbb elmondott célokat elérni, a feladatokat teljesíteni. Nézzünk csak körül! Biztosan ismerünk összeférhetetlenségi szabály alá nem eső, velejéig korrupt embereket, de hatálya alá eső talpig becsületeseket is. E tervezet vitája során tájékoztatnunk kell a közvéleményt arról, hogy a jogi szabályozás végső soron meghatározza a helyi önkormányzatok személyi összetételét. A nagyon szigorú szabályozás túlságosan inkubátorban nevelt képviselőtestületeket eredményezne. A képviselőtestületbe való bekerülésre csak azoknak volna esélyük, akik még komolyabb pozícióba nem kerültek és még szakmai sikereket sem értek el az élet különböző területein . Nem hinném, hogy a minőségrontás volna az alapcélunk e tervezet elfogadásával. A helyi képviselőtestületek minőségi szintjének megtartása érdekében támogatjuk, hogy a képviselőtestület által alapított költségvetési szerv vezetője lehessen képviselő. El sősorban azokra a pedagógusokra gondolok, akik többségükben köztiszteletben tevékenykednek választókörzetükben, és nem helyezik elvtelenül előtérbe intézményük érdekeit. De másként is fogalmazhatok: ha a
