Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János):
2735 ELNÖK (dr. Áde r János) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Jövő hónap június 4én lesz 80 éve, hogy 10 órakor aláírták a trianoni dekrétumot és a magyar tragédiát. Nyolcvan éve történt, és 80 éve minden évben minden magyar parlamentnek, országgyűlésnek erről a napról meg kell és meg kellett volna emlékeznie. (Taps a FKGP és a MIÉP padsoraiban. - Közbeszólás a MIÉP soraibó l: Úgy van!) A Független Kisgazdapárt ezt nagyon fontosnak tartja. A magam részéről nem arról akarok beszélni, amit mindnyájan tudunk - az, aki egy kicsit is odafigyelt az elmúlt 80 évre és Trianonra , hogy területileg hány százalékát szakították el az or szágunknak, hány lakos lett más ország állampolgára; hanem arról szeretnék beszélni, hogy amikor ez a június 4ei dekrétumaláírás megtörtént, akkor egy másik francia városban 1920. augusztus 20án a négy nagyhatalom odahívta a román, a szerb és a cseh kül dötteket, és ott előterjesztett egy dokumentumot, amelynek az volt a címe, hogy "A kisebbségi jogok szabályozása". Ez arról szólt, hogy csak abban az esetben kebelezhetik be az utódállamok a Magyarországról letépett országrészeket, ha ezeket az itt rögzíte tt feltételeket betartják, és ezt felelősséggel vállalják. Ebben a szerződésben, amelyről keveset hallottunk az elmúlt 80 évben, benne volt a nemzetiek önrendelkezési joga, a kultúrához való joga, az oktatás, a nyelvhasználat és egyéb fontos olyan köteleze ttség, amelyet ma úgy hívnánk, hogy az emberi jogok és a helsinki alapokmánynak megfelelő jogok biztosítása. Ezt ezeknek az államoknak, országoknak vállalniuk kellett. Ők ezt vállalták, aláírták. Sőt, továbbmegyek: 1920 októberében és 1921ben mind a három ország parlamentje ratifikálta. Megkérdezem, hogy a 80 év alatt vajon hogy tartották be ezt a szerződést. (Rozgonyi Ernő: Sehogy!) Vajon mik történtek 80 év alatt? Volt beneši dekrétum, voltak beneši törvények, volt magyarüldözés, volt falurombolás, de ne m láttam semmi olyat, amely ezekben az alapokmányokban szerepelt volna. A magyar nemzetet akkor megalázták. Az új kormány most felvállalta, hogy nemzeti kormányként hathatósan foglalkozik és törvényileg szabályozottan foglalkozik a határon túl élő magyarok helyzetével, hogy azok egyenrangú állampolgárok lehessenek, ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint az úgynevezett ottani anyaországiak, és ezt minden körülmények között deklarálja. Legutóbb az Európa 2000ben is szó volt erről. Igen nagy szükség van arr a, hogy a nemzet, a nemzettudat az egész magyarságban együtt éljen, függetlenül attól, hogy ezek az anyaországban vagy az anyaországon kívül élnek. Ez igen fontos. Nagyon fontos, hogy a kormány ezt végigvigye, és nagyon fontos, hogy ez így megtörténjen. A legutóbbi sajtóból, rádióból értesültem - mivel több probléma van KözépKeletEurópában, azt hiszem, ennek bizonyos értelemben a trianoni dekrétum az oka, és nem csak Magyarországot érinti, de erről most nem kívánok beszélni , többen feszegették a beneši kérdést. Havel elnök úr azt mondotta, hogy a beneši dekrétumok a cseh történelem részei, a cseh történelemhez tartoznak, ezért nem kívánnak vele foglalkozni. Én meg azt mondom, hogy nekünk, magyaroknak is vannak olyan dolgaink, amelyek a mi történelmünkhöz tartoznak, s amivel nagyon sok magyar ember egyetért, és amit nagyon sok magyar ember követel. Ez pedig így hangzik: igazságot Magyarországnak! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban. - Rozgonyi Ernő: Úgy van!) ELNÖK (dr. Áder János) : M egkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván reagálni senki sem.
