Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2702 működő korm ányunk ilyet tenne, vagy gondolatában felmerült volna, de bizony volt , amikor nem engedtek be ellenzéki képviselőket ebbe a Házba, például amikor a kormányzóválasztás volt - csak így kapásból erre emlékszem , és más manipulációk is lehetségesek. (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez egy abszolút szám, ott nincs mese. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tegnap egy négyigenes szavazás történt, persze kicsit különbözik attól, ami a rendszerváltozás kezdetén volt. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról szóló dokumentumot a hatpárti egyeztetésből négy párt aláírta, Mécs Imre az SZDSZ nevében ak kor is fenntartásokat hangoztatott, és azt hiszem, ebben az egész folyamatban ez egy következetesen végighúzódó vonal. Ezért éreztem szükségét annak, hogy a részletes vitában leszögezzem az MDF álláspontját, hiszen ismételten felmerül ezekben a kérdésekben az SZDSZ különvéleménye. Az alkotmány 1989ben jóváhagyott, lényegileg mai napig működő változata a 19. § (3) bekezdésében világosan elkülönítette a hadiállapot, békekötés kategóriáját a magyar fegyveres erők belföldi és külföldi alkalmazásától. A hadiáll apot kihirdetéséről, békekötésről a g) pontban, a fegyveres erők alkalmazásáról a j) pontban rendelkezett. Az előbb említett két pontot csak a bekezdés 4. száma kapcsolja össze azzal, hogy mindkét pontban foglalt események esetén a képviselők kétharmadának szavazatát tette szükségessé, csak más formában. A mi olvasatunkban az MDF véleménye szerint a hadiállapot kihirdetése és a békekötés a hagyományos értelemben vett háborúk kezdeti és végpontját jelenti. Magától értetődő, hogy a háború az egész ország népé re, polgáraira, gazdaságára - úgy fogalmazható, hogy az ország egész biztonságára - döntő, súlyos hatással van. Ezért itt logikus az alkotmány rendelkezése, hogy az összes képviselő kétharmados döntésére van szükség ilyen - reméljük, be nem következő - dön tés esetében. A fegyveres erők belföldi, külföldi alkalmazásának elkülönítését a hadiállapot kihirdetésétől és a békekötéstől az ENSZ alapokmánya tette szükségessé, mert béketeremtő akciókhoz nélkülözhetetlen a fegyveres erők alkalmazása, de anélkül, hogy háborúba sodródna egy adott ország, amely ebben részt vesz, és ez nagyon fontos különbség. Az általános vita során több képviselőtársam utalt arra, hogy az 198990es években a politikai hangulatunkat nagyfokú bizalmatlanság jellemezte, különösen állampárt i és ellenzéki oldalról egyaránt lehetett a másik féllel szemben ezt tapasztalni. Abban az időben, az első szabad választás előtt mindkét oldal igyekezett minél több biztosítékot deklarálni, amelyekkel a később megválasztandó parlament nagyfokú egyetértésé hez kötötte a legfontosabb, az egész ország sorsára hatással levő döntéseket. Napjainkban viszont, a NATOfelvételünk után egy évvel szükséges a j) pont kibővítése, hiszen állomásozhatnak itt szövetséges fegyveres erők, sőt hazánk területéről kiindulva alk almazásra is kerülhetnek, béketeremtésben, békefenntartásban vehetnek részt a magyar fegyveres erőkkel együtt, hadműveleti területen végezhetnek humanitárius, emberbaráti, embermentő tevékenységet. Ezek az esetek, ha nem is az egész ország biztonságát befo lyásolják, de súlyos hatással lehetnek, személyes életeket veszélyeztethetnek, ezért persze hogy indokolt a kétharmados többség fenntartása, de nem az összlétszámra vetítve, egy enyhítettebb formában. (13.00) Azt hiszem, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a z elmúlt tíz év során a demokratikus államrend kialakult, a parlamentarizmus jól működik, a jobb- és baloldali kormányváltások is olajozottan történtek meg - bár a politikai pengeváltások időnként szikrázóvá váltak, ez kétségtelen ,
