Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2688 előtt a látottakról és a hallottakról. Bár ezen jogok gyakorlását egy igazságügyminiszteri rendelet foglalja össze, de ezek a jogok mind magasabb szintű jogszabályok előírásain és nemzetközi egyezményeken alapulnak. Nem tartható tehát a tervezet azon álláspontja, hogy a büntetésvégrehajtási jogszabályok normáinak keretei között, széles körben korlátozható lenne a nyilvánosság. Ez csak nagyon szűk körben válhat kivitelezhető gyakorlattá. Egy előzetes letartóztatott esetében egyébként a nyilvánosság még szélesebb körben tud megnyilvánulni, ő ug yanis még nincs elítélve, ezért az ártatlanság vélelme vonatkozik rá. A bírósági eljárás keretein belül védheti magát, amely eljárásban a tárgyalás általában nyilvános. Azon bárki, akár a sajtó képviselője is megjelenhet, és a vádlott a tárgyalás keretei k özött a védelmében jogosult előadni az általa fontosnak tartottakat. Azonban a MIÉPfrakció lát lehetőséget a tervezetben megfogalmazott társadalmi érdekek közül a legfontosabbak körültekintőbb védelmére. Ezek a védett jogtárgyak: a nemzetbiztonsági érdek, az államtitok és szolgálati titok. A jelenlegi gyakorlat az, hogy amikor egy bvintézet befogad egy elítéltet, akkor biztonsági szempontból IIV. kategóriába besorolják. A IV. kategória a legszigorúbb. Ha létrehoznának egy V. kategóriá t, amely a nemzetbiztonságra nézve olyan fontos államtitkokat és szolgálati titkokat hordozó elítéltek csoportját ölelné fel, akiknek a külvilággal történő kapcsolatait generálisan tiltani és szigorú felügyelet mellett korlátozni kell, akkor az ő központi összegyűjtésük és elhelyezésük is indokolt lehetne. Ez azonban nagyon szűk kört kell hogy felöleljen. Tételesen kellene azokat a bűncselekményi tényállásokat felsorolni, amelyek elkövetői ebbe a kategóriába esnének, és csak az ő külvilággal való kapcsolatt artásukat kellene tiltatni, illetve szűkíteni. Ebben a körben nem kellene a bvparancsnoknak produkciós szerződésekhez hasonlót kötnie vagy jóváhagynia a médiával, csupán megtiltani és megakadályozni a kapcsolatfelvételt a médiákkal, akár szélesebb körben is. Szűkítő tényező kell legyen az elítélti és előzetesi körben a zárt tárgyalás kategóriája is. Ez azt jelentené, hogy az az elítélt, akinek a büntetőjogi felelősségét zárt tárgyaláson bírálták el, vagy az az előzetes letartóztatott, akinek a büntetőjogi felelősségét zárt tárgyaláson vizsgálja majd a bíróság, automatikusan ne legyen jogosult a nyilvánosságra a fogva tartás körülményei között sem, hiszen nyilván olyan körülmények, tehát állami és szolgálati titkok merülnek fel, amelyek indokolttá teszik a z árt tárgyalást. Azonban kiterjesztően szabályozva, a kémeket és a zsebtolvajokat azonos kategóriába emelni nem helyes. Téves az a megközelítés, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága és tekintélye a büntetésvégrehajtási őrizet tartama alatt a sajtómegn yilvánulások korlátozásával eredményesen oltalmazható lenne. A jelenlegi társadalmi, politikai közegben ilyen indokolású korlátozások és eltiltások csak mindenféle, sokszor megalapozatlan mendemondák keletkezésének nyújtanának ideális táptalajt, amelyek es etleg többet árthatnának az igazságszolgáltatás tekintélyének, mint használnának. (11.50) A MIÉPfrakció úgy látja, hogy a jelenlegi jogi, politikai és társadalmi környezetben az igazságszolgáltatás tekintélyét a gyors, a hatékony és a szakszerű munka képe s emelni. Ugyanez a mások jó hírneve vagy jogai védelme ürügyén hozott korlátozások vonatkozásában is elmondható. Tehát, ha egy bvparancsnok mások jó hírnevének a védelme ürügyén korlátozná az elítélt vagy az előzetesen letartóztatott sajtómegnyilvánulása it, azzal mind saját magának, mind a védeni szándékolt személynek sokszor több kellemetlenséget okozhatna, mintha tartózkodna befolyásolni ezeknek az igyekezeteknek az elbírálását. Széles azoknak a feltételezéseknek a tárháza, amelyek ilyenkor a nyilvánoss ág előtt bemutatásra kerülhetnek. Ilyenek lehetnek, hogy a bvparancsnok esetleg megvesztegetés, bűnrészesség, bűnpártolás, hivatali visszaélés miatt élt vagy élt vissza hatalmával. Lehet, hogy a bvparancsnok akarata ellenére válna sajtó- vagy médiaszerep lővé azért, mert indokolatlanul kényszerülne személyének nagy nyilvánosság előtti tisztázására.
