Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
2680 joghézagokat és a hiányosságokat pótolva pedig reméljük, hogy az ehhez csa tlakozó és ezt kiegészítő törvények is mihamarabb a parlament elé kerülnek. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, tízperces időkeretben. Elsőként Gyimesi József úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvényjavaslat tárgyalása kapcsán különösen élesen vetődik fel az a kérdés, amelyre válaszolni az általá nos vita feladata, hogy szükség vane az új szabályozásra, szükségese az elítéltek, fogva tartottak sajtó útján történő véleménynyilvánítását, illetve annak korlátait újraszabályozni. A kérdés megválaszolásakor a jelenleg hatályos szabályok ismerete és is mertetése nélkülözhetetlen. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény, alkotmányunk, sajtótörvényünk kimondja, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, joga van nézeteit közölni. (A jegyzői székben Mádai Pét ert Kapronczi Mihály váltja fel.) Mint minden szabadságjog, a véleménynyilvánítás joga is korlátozható, éppen annak érdekében, hogy más alkotmányos alapjog, illetve érdek érvényesülhessen, védelemben részesülhessen. A ma hatályos, a büntetések és intézkedé sek végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet kimondja: a fogva tartott véleménynyilvánítása nem zavarhatja, illetve a vélemény közlése nem sértheti a büntetésvégrehajtás rendjét és biztonságát. E rendelkezést egy igazságügyi minisztériumi rendelet kieg észíti azzal, hogy a véleménynyilvánítás nem sértheti a közérdeket és más jogait. Kielégítie ez a szabályozás azt a követelményt, amelyet a római egyezmény 1950ben rögzített, s amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata is a törvényhozástól számon kér? (11.1 0) Biztosan nem. A jelenlegi szabályozás ellentétes alkotmányunk rendelkezéseivel, a diktatúra jogalkotásának maradványa, és nemcsak azért, mert egy alkotmányos alapjog korlátait miniszteri rendeleti szinten határozza meg, hanem mert olyan általános felhat almazást ad a büntetésvégrehajtási intézetnek a nyilatkozat, illetőleg a közzététel korlátozására, amely nem számon kérhető és nem pontosan meghatározott. A jog más területéről példát merítve: nagyjából úgy érvényesülhetett eddig a véleménynyilvánítás sza badsága, mint a rendszerváltásig a külföldre utazás, az útlevélhez jutás joga, amikor is mindenki utazhatott és útlevélhez juthatott, csak az nem, akinek kiutazása a Magyar - akkor még - Népköztársaság érdekeit sértette. És kié nem sértette? A javaslat a n emzetközi egyezményben foglaltakkal azonos módon meghatározza azokat az érdekeket és alkotmányos jogokat, amelyek tiszteletben tartása mellett a fogva tartott véleményét szabadon kinyilváníthatja és a sajtó útján közzéteheti. Szükségeseke a korlátozások v agy támogathatóe olyan szélsőséges álláspont, amely szerint a fogva tartottat ugyanaz a szabadság illeti meg e tekintetben, mint másokat? Milyen tágra kell nyitni a médiák előtt a börtönök kapuit? Úgy vélem, senki nem vitathatja, hogy egy demokratikus tár sadalomban léteznek olyan érdekek, amelyek védelemre szorulnak, és ezen érdekek megsértését már előzetesen meg kell akadályozni, mert utólag az érdeksérelem már nem orvosolható. A nemzetbiztonság megőrzéséhez, az államtitok megóvásához, a közbiztonság fenn tartásához olyan fontos érdek fűződik, amelynek megsértése megelőzendő. A véleménynyilvánítás teljes szabadsága esetén az államtitok újból felfedésre kerülne, a nemzetbiztonságot sértő cselekedetek és nyilatkozatok közzététele ezen érdek újbóli megsértését jelentené. Alapfogalom az, hogy törvényeink szerint elítélt az, akinek bűnösségét a bíróság jogerős ítélettel megállapította. Az elítélttől nem várható el az, hogy a jogerős ítélet megállapításaival egyetértsen,
