Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
2465 Azt a módosító javaslatot terjesztjük most a tisztelt Ház elé, hogy az intézményi autonómia elvének sérelme nélkül, a döntések megalapozottságát és a tanári cím minőségének védelmét elősegítve egy, a Magyar Akkreditációs Biz ottság keretei között működő szakmai testület véleményezze a tanári kinevezéseket a döntések meghozatala előtt. Javasoljuk a jelenlegi Széchenyi professzori ösztöndíjat felváltó Széchenyi Istvánösztöndíj bevezetését. Ez az oktatói ösztöndíj egyike lesz az oknak, amelyek az oktatók kiemelkedő teljesítményét kívánják elismerni, ugyanakkor megszüntetik azt az egyetemi autonómiát sértő gyakorlatot, hogy az egyetemi tanács hozzájárulása vagy véleményének kikérése nélkül egy külső testület az adott egyetem profes szorának minősít valakit, esetleg az adott egyetem adjunktusát. A fejlesztési célokat szolgáló törvényi változások sorából kiemelendő a felvételi rendszer megújulását és az államilag finanszírozott hallgatói helyek új típusú elosztását segítő, e szakok meg határozott csoportját átfogó szakcsoportok meghatározása. A felvételi rendszer változása nem növelheti tovább az érettségizők terhelését, és perspektivikusan lehetővé kell tennie, hogy az érettségi követelményei, valamint azok teljesítése is az egységes fe lvételi követelmények és eljárási rend részévé váljanak. Részben a felvételi gyakorlatát is érinti és az egész életpályát átfogó tanulás rendszerén belül kap különös hangsúlyt a nagyobb létszámok fogadására képes távoktatás, amelynek az oktatási rendszerbe illesztésére vállalkozik a törvénymódosítás. A 2000. január 1jével létrejött felsőoktatási központok térségi kötődését kívánjuk erősíteni az intézmények mellett működő társadalmi tanácsok létrehozásával. A törvény fogalommeghatározásokat tartalmazó fejez etében olyan képzési formák meghatározására teszünk javaslatot, amelyek már ma is a felsőoktatás részét képezik. A távoktatás mellett ilyen a párhuzamos képzés, a közös képzés és a székhelyen kívüli képzés. E fogalmak törvényi megjelenítése meghatározza a képzési formákat, kijelöli helyüket a képzés és a finanszírozás rendszerében, egységes szemléleti alapot és eljárási rendet biztosít a további intézményi és országos szabályozáshoz. Az előterjesztett törvényjavaslatban két olyan testület szabályozásának mó dosítására teszünk javaslatot, amelyeknek működését fontosnak ítéljük, és az elmúlt évek tapasztalatai igénylik a pontosításokat. A Felsőoktatási Tudományos Tanács az oktatási miniszter tanácsadó testületeként működik. A tanács tagjai é s szakmai bizottságai érdemi segítséget adnak fejlesztési feladataik megvalósításához. A tanács és a minisztérium közvetlenebb kapcsolatát kívánjuk erősíteni a miniszter által delegált tanácstaggal. A tanács minisztériumban működő titkársága vezetőjének ki nevezése a tanács javaslata alapján kerül miniszteri hatáskörbe. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett a doktori képzésben részt vevő hallgatók szervezete, a Doktorandusz Hallgatók Országos Szövetsége is a hallgatói önkormányzatokról re ndelkező fejezetekben jelenik meg. Két törvényi szakasz hatályon kívül helyezésére is javaslatot teszünk. Nem látjuk indokoltnak azt a megkülönböztetést, amely az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények számára biztosít lehetőséget, hogy az államila g finanszírozott hallgatóktól a képzési követelményekben meghatározott oktatási szolgáltatások teljesítésének ellentételezéseként külön díjat szedjenek. Ez a kedvezmény sem az állami, sem az egyházi felsőoktatási intézményeket jelenleg nem illeti meg. A ja vasolt módosításra az azonos elbírálás alapján teszünk javaslatot. Az alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönbözteté s, nevezetesen vallási, politikai vagy más vélemény szerinti különbségtétel nélkül". Az alkotmány nem tiltja az indokolt megkülönböztetést, csak az emberi méltósághoz való jogot sértő megkülönböztetést tiltja.
