Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2459 lényegesen hosszabb az előzőnél, ezért nem mondható el, hogy az egyszerűsítés irányába haladtunk. Az 57 paragrafusból 178 fog keletkezni. Az összevont konszolidált mérleg szabályozása az előzőhöz hasonlóan túl részletesre sikeredett. Az angolszász országokban tudomásom szerint jóval lazább keretszabályok között tökéletesen meg tudták oldani ezt a problémát. Az összevont konszolidált mérleg szabályozásában benne maradt a külföldi leányvállalatok eredménykimutatásának havi gyakoriságú forintosítása. Ez a gyakorló szakember szerint túlzott követelmény, egyszerűbb szabályozás esetén megengedne a törvény valamilyen átlagszámítást, lényegesen kevesebb munkával járna, mint a mostani tervezet szerint. A közzététel időpontját a javaslat 30 nappal, azaz egy hónappal lerövidíti. A mérleg le adása május 30. helyett április 30. lenne. A konszolidációhoz 180 napot ad a tervezet. A mérleg elkészítési határidejének rövidítését a mérleg letétbe helyezésének módosított határideje szabja meg. A javaslat 153. §a 120 napban szabja meg a mérleg leadásá nak határidejét, és 180 napot ad az összevont mérleg leadására. A javaslat általános indoklása a befektetők, hitelezők gyors információs igényével magyarázza a változást. Véleményünk szerint az információs igény valós probléma, de megoldható anélkül is, ho gy az egész gazdálkodói kört hátrányosan érintse az intézkedés. A gyors információigény elsősorban a tőzsdei cégek esetében jelentkezik. A tapasztalatok szerint a cégek eddig is hamarabb készítették el beszámolójukat, mint a hivatalos határidő. Megoldást e setünkben az egyedi külön szabályozás hozhat, például hogy a tőzsdei cégek leadási határideje 120 nap legyen. A letétbe helyezési határidő rövidítése az alábbi gondokat hozza magával. A mérleg készítésére jelenleg öt hónap áll rendelkezésre. Ebből reálisan négy hónap fordítható munkára, mert a január hónap a gazdasági információk beérkezésével telik el, érdemi munka a teljesség, valódiság, összemérhetőség számviteli törvényben rögzített elvének figyelembevétele miatt nem folytatható. Ezt követően a cégek ál talában február 1jétől kezdik meg az éves zárási munkát, mely kis cégek esetében egykét hét alatt megtörténhet, és elkészül a beszámoló. Nagyobb cégek esetében ez bonyolultabb, különösen akkor, ha a leányvállalatok és úgynevezett unokavállalatok is szere pelnek a cégcsoportban. Ekkor a cégek zárásának egymásra kell épülnie és ilyenkor minimum másfél, két és fél hónap eltelik a zárási munkákkal. Mindezt a könyvvizsgálóknak is ellenőrizniük kell, ezért nagyon feszített munka folyik ebben az időben. A terület en dolgozók nagyon terheltek, ekkor zajlanak az adóbevallások, továbbá a havi bevallások folyamata is. A mérleget el kell fogadni a felügyelőbizottságnak, ha van, és tulajdonosuknak is. Mindez kitölti jelenleg is a rendelkezésre álló idő nagy részét. Külön gondot jelent, ha az ÁPV Rt.tulajdonú, szerteágazó befektetésekkel rendelkező társaságokról van szó. Az ÁPV Rt.nek a kormányzati adatszolgáltatási kötelezettségek miatt ma is egy hónappal korábban kell a társaságok zárómérlege, hogy időben elkészüljön a saját anyagaival. Amennyiben a rövid határidő lép életbe, akkor március végére el kell készülnie egy bonyolult kapcsolatrendszerrel rendelkező társaság mérlegének, ami sok esetben nem lesz lehetséges, vagy a szakmai színvonal romlását fogja eredményezni. A nagy cégek mellett a kis- és középvállalkozásokat is hasonló okok miatt fogja sújtani a tervezett határidőrövidítés. További problémát jelent a határidő rövidítése azon vállalkozások esetében, amelyeknek nem kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása. A leröv idített idő miatt nem lesz elég idő a lezárt időszak megfelelő auditálására, illetve az esetleges hibák kijavítására. Ezt követen kerülhet sor a beszámolónak közgyűlés vagy taggyűlés általi elfogadására. További hátrányt jelentene a letétbe helyezés időpon tjához kapcsolódó társasági nyereségadó és helyi adó bevallási határidejének előrehozatala. A mérleg és az eredménykimutatás esetében egyaránt A- és Bváltozatot javasol a tervezet. A többféle változat véleményünk szerint megnehezíti az összemérhetőséget a cégek esetében, ezért ezt nem javasoljuk.
