Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2455 Václav Klaus, a cseh képviselőház elnöke és kísérete köszöntése ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Václav Klaus urat, a cse h képviselőház elnökét és az általa vezetett delegáció tagjait . (Taps. - Václav Klaus felállva köszöni meg a tapsot.) Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok. A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitáj a ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lotz Károlynak, az SZDSZ vezérszónokának. DR. LOTZ KÁROLY , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az SZDSZ frakciója a számvitelről szóló T/251 7. számú törvényjavaslatot illetően egyetért abban, hogy a jelenleg hatályos számviteli törvény mind koncepciójában, mind az európai uniós irányelvekkel, továbbá más hazai törvényekkel való összhangja tekintetében jelentős átdolgozásra szorul. Abban is egy etértünk, hogy vannak olyan, a mindennapi üzleti élet által felvetett kérdések, amelyek mielőbbi módosítást igényelnek. Kéthárom ilyen példát szeretnék említeni. Határozott előrelépésnek tekintendő a beszámolási időszak szabad megválasztására vonatkozó ja vaslat, ugyanakkor nem világos, hogy miért csak a külföldi tulajdonban álló fióktelep, illetve leányvállalat választhatna naptári évtől eltérő beszámolási időszakot üzleti évként. Megítélésünk szerint - túl a versenysemlegességre vonatkozó aggályokon - sem adózási, sem egyéb megfontolások nem indokolják, hogy az ágazati sajátosságok alapján az üzleti év ne térhetne el bármely beszámoló közzétételére köteles vállalkozás esetében a naptári évtől. Vagy a külföldi fizetőeszközökben fennálló követelések, tartozá sok értékelésének változása ugyancsak jelentős előrelépés a hatályos szabályozáshoz képest, ami az óvatosság elvének fontosságát eddig túlértékelte. Vagy egyetértünk a kamatozó értékpapírok elszámolási rendszerében tervezett változtatásokkal, úgymint a vét elár kamattartalmának nettó kimutatása a kamatbevételek és ráfordítások között, továbbá a névérték felett, illetve alatt vett, valamint kibocsátott értékpapírok árfolyamkülönbözetének időarányos elszámolását illetően. Ugyanakkor mindezeket elismerve és fi gyelembe véve úgy véljük, hogy az előttünk lévő tervezetben az üzleti, a beszámolási, az adózási és a statisztikai célkitűzések, követelmények különböző arányban keverednek, a tervezetben nincs egyértelmű prioritása sajnos az üzleti beszámolónak. Mindezeke t tekintve az az általános véleményünk, hogy a tervezet nem épül új koncepcióra, túlrészletezett, túlszabályozott, a szükséges terminológiák sok esetben hiányoznak, a meglévők használata az egyes paragrafusokban nem következetes, gyakran könyveléstechnikai megfontolásokat, konkrét felvetésekre adott problémamegoldásokat tartalmaz. Az e törvény alapján készített üzleti célú beszámolók ezért nem adhatnak majd világos, áttekinthető képet a gazdálkodók tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről - erre már többen utaltak. Egyszerűen nem várható el a kisvállalkozóktól ennek a szabályhalmaznak a pontos és szakszerű alkalmazása, és ahogy Csúcs László képviselőtársam utalt rá, együtt nézve ennek valamennyi hatását, költségkihatásában is kellemetlenül érintheti a kisvállalkozókat. (11.20) Megjegyzem, hogy a parlamenti képviselők számára is emészthetetlen ez, de ez most más kérdés. A tervezet hiányossága továbbá, hogy nem veszi figyelembe a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által
