Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2452 A javaslat ezt érintő rendelkezése, a 176. § nem több, mint szándéknyilatkozat. Ez viszont nem csupán technikai kérdés. Ez a múltra t ekintve is figyelmeztető, hiszen a hatályos törvényt az elmúlt években szinte minden évben módosították, az egyre terjedelmesebb és részletezőbb lett, keret jellegét végképp elveszítve vált szinte áttekinthetetlenné. Mindennek egyenes folytatásaként kell s zembesülnünk azzal, hogy az előterjesztő meglehetősen szövevényes, egyben abszolút speciális szakmai kérdésekkel foglalkoztatja a tisztelt Házat. Meg kellene állítani ezt a folyamatot, át kellene térni egy olyan szabályozási rendre, amelyben a parlament cs ak a valóban odatartozó elvi keretekkel foglalkozik, a piacgazdaság hullámzásait pedig kövessék a nemzeti számviteli sztenderdek, ez utóbbit pedig bízzuk az ezzel foglalkozó specialistákra. Mindezt azért is jelezzük, mert a túlzottan részletezett szabályoz ás hátrányosan érinti a kisvállalkozókat is, miközben a kormány adminisztrációs terheik csökkentését szorgalmazza - nem kis ellentmondás. A javaslat százezernél is több kisvállalkozás sorsát keseríti meg, mert a számukra releváns szabályok kiszűrése és alk almazása komoly fejtörés és többletköltség okozója. Ebbe a körbe természetesen az egyéni vállalkozók nem tartoznak bele. Ez is külön misét érdemelne, hogy ennek mi az előnye és hátránya, viszont tény, hogy a törvény hatálya rájuk nem vonatkozik. Most már c sak az a kérdés, hogy akkor mit tegyünk. Minthogy a szabályozás struktúrájában tér el a nemzetközi gyakorlattól, ezért azt is mondhatnánk, hogy a kormány gondolja újra a készülő számviteli törvény sorsát. Ezzel viszont késleltetnénk a jogharmonizációs lépé seket, és azzal együtt konzerválnánk - legalábbis egy időre - az agyonmódosított és több pontjában már valóban túlhaladott rendelkezéseket. Ezt sem szeretnénk, ezért hát abban reménykedünk, hogy a törvényalkotással kapcsolatos meditációnk értő fülekre talá l, még az előterjesztők körében is. Mindezek fenntartásával elemezzük most már részletesebben is az előterjesztés erényeit és fogyatékosságait! A szabályozás célja abban foglalható össze, hogy a piac szereplői jussanak hozzá mindazokhoz az információkhoz, amelyek döntéseik megalapozásához szükségesek. A szabályozás az információs végtermékre, a beszámolóra helyezi a hangsúlyt. Az arra vonatkozó részletes előírások, továbbá a számviteli alapelvek érvényesítése a biztosíték arra, hogy a beszámolóban a gazdálk odó megbízható és valós képet adjon vagyoni és pénzügyi helyzetéről, jövedelmének alakulásáról, más oldalról viszont a beszámoló ne tartalmazzon olyan eredményt, amelynek realizálása bizonytalan. Mindez funkcionális megközelítésben azt jelenti, hogy a piac gazdasági viszonyok között a számvitelnek a piac szereplői, azaz többek között az eladók és vevők részére kell hasznos és szükséges, egyúttal megbízható információt szolgáltatni. A számviteli törvény jellegében változik, legalábbis annyiban, hogy az eddig meghatározónak tekinthető óvatosság elve némileg gyengül, ugyanakkor markánsan erősödik a valós, megbízható kép adására való törekvés, és ez így rendben is van. Az ismertetett rendezőelvek érvényesítése a törvényjavaslatban olyan szakmai követelmény, ami f eltehetően politikai vita tárgyát nem képezi. Ellenben az kifogásolható, hogy a törvényhez szorosan kapcsolódó külön szabályozási feladatok teljesítése csak a későbbiekben valósul meg, és abból is a kormány által szabályozandó kérdések nem kerülnek a tiszt elt Ház elé, így azok áttekintésére sincs lehetőségünk. Ugyanakkor a számvitel újraszabályozása más törvényeket közvetlenül is érint, a társasági adót, talán az iparűzési adót is, amelynek tárgyalása csak a későbbiekben történik meg, noha azok érdemi válto zása mellett a várható központi és helyi költségvetési összefüggéseket is illene megismernünk. Megjegyzem: ez az előterjesztés úgynevezett hatásvizsgálatából, főként a jövő évre kitekintve aligha olvasható ki. A képviselők valós döntési helyzetbe csak akko r kerülnek, ha az előterjesztett javaslatot annak kapcsolódó szabályaival együtt ismerhetik meg. Ez, sajnos, sem a kapcsolódó törvények, sem pedig a kapcsolódó kormányrendeletek esetében nem teljesül.
