Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PUSZTAI CSABA, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2445 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Pusztai Csabának, a számvevőszéki bizottság előadójának. A képviselő urat illeti a szó. PUSZTAI CSABA , a számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számvevőszéki bizottság április 25ei ülésén tárgyalta meg a számvitelről szóló T/2517. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Néhány olyan kérdést s zeretnék mindenképpen kiemelni, amelyről úgy gondolta a bizottság, hogy itt el kell hogy hangozzék, és amely a későbbiekben jelentősen befolyásolja a törvény tényleges elfogadhatóságát. (10.30) Jelentős várakozás előzte meg a törvény beterjesztését. A vára kozás alapja alapvetően két tétel. Az egyik, hogy már nyolc éve hatályos az a jogszabály, tehát volt alkalom minden oldalról megismerni a működését, és kiküszöbölni a működésből eredő problémákat. A másik fontos kérdés, hogy '98ban Brüsszelben megtörtént a törvény átvilágítása, tehát erről az oldalról is megkaptuk azokat az adatokat, információkat, amelyek alapján létre lehetett hozni az új törvényt. Ehhez képest sajnos olyan változások következtek be, amelyeket több képviselő is úgy értékelt, hogy nem meg felelő irányba viszik az új számviteli törvényt. Alapvető kérdés volt a kerettörvény, illetve a részletes törvény közötti ellentmondás, hiszen az Európai Unióban ma már az a gyakorlat, hogy részletes törvény helyett kerettörvényt hoznak létre, és számvitel i sztenderdekkel próbálják a megfelelő irányokat megszabni. Nos, a számviteli sztenderdekkel kapcsolatban csak a 176. § rendelkezik, az is oly formában, hogy egy későbbi, homályos időpontra helyezi ezeknek a nemzeti sztenderdeknek a kialakítását. A másik, nagyon fontos problémaként merült föl, hogy jó néhány, nagyon fontos kérdésben nem rendelkezik a törvény, illetve felhatalmazást ad a kormánynak. Ez konkrétan a 178. §ban érhető tetten, miközben más területeken pedig nagyon részletes, mindenre kiterjedő s zabályozást ad. Itt mindig fölmerül az a probléma, hogy a parlament ellenőrző, befolyásoló szerepe hogyan érvényesül egy biankó felhatalmazás kapcsán. Nagyon lényeges kérdés - de ez már évek óta visszatérő probléma , hogyan kerül összhangba egymással a sz ámviteli törvény és az adótörvények kérdése, hiszen jó néhány olyan tétel van, amiben az adótörvények és a számviteli törvény egymásra épülnek. Utaltunk a bizottsági ülésen az eszközök értékelésére, amelynek jelentős befolyása lehet az adóalapokra és ezen keresztül a társasági adók mértékére. Összességében a bizottság úgy foglalt állást, hogy az európai uniós jogharmonizáció érdekében, valamint remélve, hogy a bizottsági ülésen felmerült kérdéseket ki lehet javítani, mégiscsak általános vitára alkalmas ez a törvénytervezet. A szavazás végeredménye: 11 igen, 1 tartózkodás és ellenszavazat nélkül a bizottság ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági előadók fel szólalásának végére értünk. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 1515 perces időkeretben. Megadom a szót Tállai Andrásnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. TÁLLAI ANDRÁS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm a karzaton helyet foglaló érdeklődőket is.
