Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2443 illetve értelmezhetőbbé, egyértelműbbé válik. A javaslat ismét megengedi - és azt gondoljuk, hogy ez pozitívan fog hatni a gazdasági életre és annak szereplőire a számviteli szabályozásban - az üzleti évnek a naptári évtől való eltérését. (10.20) Végül ami a leglényegesebb, és ami talán a legtöbb vitát fogja kiváltani, a kettős könyvelésre való áttérés kötelezettsége: a javas lat tételesen indokolja és kifejti a kettős könyvelésre való áttérés szükségességét és annak jelentőségét, valamint az európai uniós törekvéseink ügyében tett szolgálatát. Mindezek alapján a gazdasági bizottság többsége a tisztelt Ház figyelmébe ajánlja, t ámogatásra és elfogadásra javasolja a T/2517. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismertetője Göndör István úr. Megadom a szót. GÖNDÖR ISTVÁN , a gazdasági bizott ság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg nekem, hogy az első mondatban hadd térjek ki arra, Herényi képviselő úr elmondta, hogy milyen arányban támogatta a gazdasági bizottság e zt a törvényjavaslatot. Most legalább volt szerencsénk megismerni, hogy milyen indokok alapján támogatta a többség ezt a törvényjavaslatot. A gazdasági bizottságban sajnos erről nem esett szó. Ott csak a kételyeinket és a kritikáinkat fogalmaztuk meg. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik az, ami a legfontosabb - és ezt a kérdést érintette az államtitkár úr is , hogy a számviteli törvény nem az a törvény, amit nagy gyakorisággal lehet változtatni. Pont azok a követelmények, amelyeket az áll amtitkár úr volt szíves megfogalmazni, indokolnák azt, hogy ez a törvény tartósan és sok éven keresztül érvényesüljön a gazdaságban. A bizottságban az előterjesztők részéről az is elhangzott, hogy mintegy két éven belül egy újabb teljes kodifikációra kerül sor. Tessék végiggondolni, hogy ez mit jelent a több százezer gazdálkodó számára. Tehát mi indokolta, hogy ebbe az irányba menjünk? - különösen akkor, amikor a számviteli gyakorlatban ez pont ellentétes a megszokott európai hagyományokkal, vagy amelyre az európai gyakorlat tovább fejlődik, hogy valóban a beszámolás, a beszámoló rendszeréről van törvény, és számtalan sztenderd létezik a szakmában, amit be kell tartani. Azt gondolom, hogy a magyar számviteli szakma van már olyan fejlett, az itt működő vállal kozások és az azokban dolgozó emberek szakmai felkészültsége megfelel annak, hogy nálunk is lehessen sztenderdeket kidolgozni és alkalmazni a gyakorlatban. A másik kérdés a határidők kérdése, amely már különböző médiafórumokban is megjelent, hogy ez pozití v, hogy a határidőt rövidítik. Tessék végiggondolni: az eddigi gyakorlat az, hogy május végére csúcsosodik az az időszak, amikor nagyobb vállalkozásokban meg lehet tartani a közgyűléseket, mert megfelelő információ áll rendelkezésre a tulajdonosok, a dönté shozók számára. Ehelyett elmozdulunk abba az irányba, hogy az időt rövidítjük, és ad absurdum, a közgyűléseken még csak tervezetekről és valamilyen vázlatok alapján születnek majd döntések. Ez semmiképpen nem szolgálja sem a tulajdonosok, sem a piaci szere plők információigényének kielégítését. Hadd mondjak erre nagyon rossz és negatív példát! A költségvetési vitákról a beszámolóknál évről évre beleszaladunk abba, hogy az Állami Számvevőszék még egy olyan nyers változatról kell hogy kialakítsa álláspontját, amiből mindig az következik, hogy a Számvevőszék jelentése és a végső költségvetés között számszaki és tartalmi problémák fogalmazódnak meg. Ezek után már csak olyan kérdésre szeretném felhívni a figyelmüket, amelyről aztán később majd az általános vitában beszélni fogunk. Ez az iratmegőrzési idő és kötelezettség - ezt valahol összhangba kellene hozni az adótörvényekkel, és egyébként az ésszerűség határain belül esetleg újra megfogalmazni. Azonkívül kifogásoltuk azt, hogy néhány megfogalmazásbeli probléma i s van ebben
