Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
2434 kisebbnagyobb térségek vannak, amelyeknek a központi régiótól való távolsága anyagi, életm inőségi szempontból nagyobb, mint akár Lengyelországban, akár Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában, Romániában. Azért szeretnénk erre még egyszer és hangsúlyozottan rávilágítani, mert az autópályaépítés, a gyorsforgalmi úthálózat építése szükséges, ke ll, és az azzal való késlekedés az ország számára és a távolabbi térségekben, a Szabolcsban, Borsodban, Zalában, a Hajdúság egyes területein és Somogyban élők részére tartós leszakadást fog eredményezni. Nem gondoljuk, hogy merő rosszindulatból nem építi a kormány az autópályákat, nem gondoljuk, hogy merő rosszindulatból fordul elő az, hogy 1990, tehát a rendszerváltás óta először van olyan időszaka a magyar gazdaságnak, a magyar történelemnek, amikor nem épül autópálya. Ez az időszak immár két éve tart, mi közben az országnak elemi érdeke lenne, hogy megkezdődjenek az építkezések. Tehát mi nem azt gondoljuk, hogy ez merő rosszindulatból történik a kormányzat részéről, hanem azért történik álláspontunk szerint, mert ez az a terület, ahol nem elég a hangzatos szózatok egymásutánja, nem elég a PRmunka, itt a tettek beszélnek, és ehhez viszont érteni kell, a cselekedetekhez. Ott kezdődött, hogy felelőtlen ígéretek voltak: gyorsabb, olcsóbb és több autópálya ígérete. Ilyen ígéretekkel út nem készülhet, csak progr am, ez meggyőződésünk. Ezt igazolta az elmúlt kettő esztendő. Aztán ott folytatódott, hogy a szakembereket, akik megfogalmazták ezt a kritikát, akik fölhívták a figyelmet, hogy a műszaki, gazdasági törvényszerűségek és az ígéretek között egyre nagyobb a tá volság, eltávolították, nemcsak a minisztériumból, hanem az útépítés állami szervezeti rendszeréből, a közutak felügyeleti rendszeréből, a kht.kból, az M3as autópálya testületeiből, az állami építkezés intézményrendszeréből. Ott folytatódott, hogy hirtel en fideszessé vált cégek és pénzemberek csak a pénzt, és nem az autópályaprogramot, az országépítést látták, hanem azt a 600700 milliárd forintot, ami nagyon kecsegtető ajánlatnak tűnt, ebből akár 1 vagy 2 százalék megszerzése is igen jelentős egzisztenc iális biztonságot nyújthatna. Aztán jött Simicska Lajos, a csodafegyver: amikor másfél éve nem épült autópálya, hátha ő megoldja. Ő rögtön a titkolózás eszközéhez folyamodott, hiszen most már semmiféle adathoz, információhoz nem jut az ország, csak egyet l át: nincs építkezés. Mi lett tehát ennek a vége? A szakmai munka hiányának a káosz lett a vége. És minél jobban menti a kormány ezt a helyzetet, annál több ellentmondásba, mit ne mondjak, hazugságba keveredik. Elhangzott, hogy tavaly azért nem épült autópá lya, mert 65 milliárd forint elment az árvizekre a költségvetésből. Tessék már megnézni nekem, hogy a tavalyi költségvetés melyik rovatában szerepelt az autópályaépítésre és hány forint! Nulla forint szerepelt, mert nem volt ilyen rovat! Elhangzott az is, hogy az ISPAtámogatásból azért kellett az idén is visszavonulnia a kormánynak - többször elhangzott itt, a Házban , mert az Unió nem támogatja az autópályaépítkezést. (9.40) Akkor tessék megmondani nekem, hogy Bulgáriában és Romániában miért támogatja? ! Most ítéli meg az Unió az ISPAtámogatást, nem csatlakozik közvetlen uniós országhoz. Ez 35 milliárdba kerül az országnak, 35 milliárd forintba, annyiba, amennyibe az árvízkár, körülbelül annyiba. Ellentmondások és hazugságok hangoznak el a helyett, hogy visszatérnénk oda és elfogadnánk, hogy szakmai alapokon kell ezt végiggondolni, úgy, ahogy az árvízvédekezést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Meggyőződésem, hogy az árvizet azért sikerült az országnak megúszni, mert a 15 0 éves tapasztalat, a szakmai és az emberi tapasztalat úgy rakódik egymásra, mint a gátak rétege. Ezt kellene az autópályán is tenni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
