Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
2430 Számvevőszék '99. ellenőrzési tervébe, ezért a kuratórium a BonitasAudit Kft.t bízta meg azzal, hogy végezzen gyors áttekintést és vizsgálatot. Ez a vizsgálat kétségkívül számos ellentmondást tárt fel. Időközben az Állami Számvevőszék jelezte, hogy beillesztette a vizsgálatot a 2000. évi tervébe. Ez a vizsgálat a tudomásom szerint talán a múlt héten el is indult. Személyesen konzultáltam az Állami Számvevőszék elnökével; azt ígér te, hogy ez év végére nyilvánosságra hozott jelentésben ismerkedhetünk meg azokkal a tényekkel, amelyeket megismert. Néhány apró körülményre azért utalnék a Bonitas Kft. felmérése alapján. Kétségkívül tény, hogy ez elég leromlott állapotban lévő üdülővagyo n volt, tehát egy szállodalánc létrehozása, ennek a bevezetése forgóalap nélkül, a szállodák felújítása olyan forrásokat igényelt, amelyek létrehoztak egy kényszerpályát a mindenkori kuratórium számára. (9.20) Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy az a lapítvány vagyonát felélték, hanem egy kényszerpályán úgy élték fel az alapítvány vagyonát, hogy ez legalábbis súlyos kérdéseket vet föl számunkra. Tehát alaposan meg kell vizsgálni, hogy mi az, ami indokolt volt ebből, mi az, ami egy valóban működőképes s zállodaláncba értelmes befektetés volt, és mi az, ami indokolatlan csökkenést eredményezett az alapítványi vagyonban, mi az, ami kérdéseket vet fel. Számos ilyen kérdés van. Ilyen az úgynevezett kompenzációs üdülések megváltásának kérdése, ahol az alapítvá ny volt szakszervezeti üdülési jogokat is kivásárolt az állami támogatás felhasználásával. Ilyen kérdés az, hogy a nagy lendületben a szállodavállalat modernizálása és működtetése érdekében sikerült kisebbségi tulajdonossá válnia az alapítványnak, és így e lőállt az a helyzet, hogy az állami érdek és a magántulajdonos érdeke szembekerülhetett egymással. Azt gondolom tehát, hogy valamennyiünk számára az a legmegnyugtatóbb, ha megvárjuk az Állami Számvevőszék vizsgálatát (Az elnök a csengő megkocogtatásával je lzi az időkeret leteltét.) , és utána elgondolkozunk azon, vajon rendben vane ez így (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) , helyese, ha magánalapítványon keresztül támogatja az állam a szociális üdültetést. Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést a néh ány másodpercért. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Font Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, az MDF képviselője: "Mi történjen a víz alá került, állami támogatással létesült ült etvényekkel?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt feladatként és az FVM hathatós együttműködésével, állami segítséggel szőlő, gyümölcs, erdőtelepítéseket finanszíroz: mintegy 405060 százalékos mértéket is elérhetnek a különböző fajtáknál az állami támogatások. Ezt felismerve a gazdák nagyon nagy számban - hála istennek, mondhatjuk azt - élnek ezzel a lehetőséggel, és tényleg összehangolva a kormány szánd ékával, ültetvényeket hoztak létre. Önök azonban mindannyian jól tudják, hogy nem várt esemény is következett az ültetvények telepítése után: nagyon nagy kiterjedésű belvizes területek jelentkeztek olyan helyeken, ahol eddig évekig, évtizedekig vagy e száz adban sem látott területen ma jelenleg összefüggő víz van. A különféle telepítéseket annak idején természetesen szakhatósági engedélyekkel végezték a gazdák, a mezőgazdaságban érdekelt személyek, cégek, így együttesen látták alkalmasnak annak idején a tele pítést azon a helyen. A belvíz érkezése nagy kiterjedésben - tudjuk - a DunaTiszaközi, a tiszántúli, a délalföldi megyéket érintette. A belvíz megérkezésével azonban ezek az ültetvények végveszélyes helyzetben vannak, van, amelyik teljesen veszélyes hel yzetbe, tönkrement helyzetbe
