Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Bejelentés az ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalását elutasító kezdeményezésről: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2411 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a frakciók álláspontját ismertető képviselői felszólalásokra kerül sor maximum 55 perces időkeretben. Először me gadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj!) Javaslom, hogy a tisztelt Ház utasítsa el Salamon László értelmezését, illetőleg a z ügyrendi bizottság eseti állásfoglalását, és fogadja el a Magyar Szocialista Párt indítványát. Javaslatom alátámasztására a következő érveket hoznám fel. Először is: Salamon László képviselőtársam téved akkor, amikor azt állítja, hogy olyan esettel állun k szemben, amelyre vonatkozóan a Házszabály eljárási rendszert nem ír elő, eljárási normákat nem állapít meg. A Házszabály 112. §ának (1) bekezdése kimondja, hogy a határozati javaslatok esetében meghatározott feltételek mellett a törvényjavaslat tárgyalá sára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek következtében nem helytálló az az érv, hogy nem áll rendelkezésre egy olyan meghatározott, precíz eljárási rend, amely megállapítaná a követendő cselekményeket, a követendő eljárási szakaszokat. A következő érvem Salamon Lászlóval szemben az, hogy téved akkor, amikor a vezető közjogi tisztségek betöltésére hivatkozik. Ebben az esetben ugyanis a Házszabály különleges rendelkezéseket állapít meg. Nem az általános szabályokra hivatkozik, sőt még csak nem is a H ázszabály előírásait kell ilyen esetekben alkalmazni. A Házszabály 132. §ának (2) bekezdése a következőt írja elő; idézem, mert nagyon fontosak az e szakaszban foglaltak: "Az Országgyűlés az alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabály ok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazá ssal történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását." Ebben az esetben tehát maga a Házszabály rendelkezik úgy, hogy nem a Házszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, hanem az alkotmány, illetőleg külön törvények előírásait. Ennek következtében teljesen t éves az arra való hivatkozás, hogy például a mai nap során a legfőbb ügyész megválasztása vita nélkül történt. A legfőbb ügyész megválasztására vonatkozó szabályt ugyanis az alkotmány tartalmazza, valamint az 1994. évi LXXX. törvény. Ennek következtében té ves a mai esetet úgy beállítani, mint egy bizonyítékát annak, hogy helyes volt a médiakuratóriumok tagjainak megválasztásánál követett eljárásmód. (23.00) Ebben az esetben ugyanis tudniillik a médiakuratóriumok tagjainál nem a külön törvénynek vagy az alko tmánynak az előírásait, hanem a Házszabálynak a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen túlmenően felhívnám arra Salamon László képviselőtársam figyelmét, hogy a Házszabály eléggé pontosan rögzíti azokat az indítványokat, illetőleg döntési formákat, amelyek k ereteit az Országgyűlés betartja a saját döntéshozatala során. Ennek következtében amikor önálló indítványról van szó, vagy önálló indítványhoz kapcsolódó úgynevezett nem önálló indítványról, akkor kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyeket a Házs zabály előír. Ebbe a körbe tartozik például a médiakuratóriumok tagjainak a megválasztása is. Ezen túlmenően, amennyiben vita nélkül határoz a Ház, az vagy ügyrendi kérdésben történik, vagy pedig olyan kérdésben, amikor a Ház működésével kapcsolatos egy sz emélyi döntés, például az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek megválasztása, vagy pedig a mandátumigazolás, ami ma is történt. Ezen túlmenően egy külön H/82. számú döntés alapján az Országgyűlés vita nélkül választja meg a bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait. Minden egyéb esetben a vita előírása a Házszabály szerint kötelező. Ennek következtében ez a tartalmi kérdés nem volt házszabályszerűen rendezve.
