Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Érsek Zsolt (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Miért nem szereti ön a hatvaniakat és a hortiakat?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉRSEK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
234 hisz ma már az SZ DSZ után akkor az MSZP is állást foglalt abban, hogy a matricás rendszert nem támogatja. Miután ingyenes díjszedési rendszert nem ígértek, ezért egyre lehet következtetni: vissza szeretnék azt a magas díjszedési rendszert, amit annak idején az M5ösön alka lmaztak, és az M3asra terveztek bevezetni. Ez azért furcsa, mert bizonyára emlékszik még arra, hogy 1998 elején, az M3as díjasítását megelőzően a tervezett autópályadíj mértékéről, annak forgalmi, környezeti hatásairól széles körű társadalmi vita bontako zott ki, és ebben a helyzetben az akkori kormány valóban azt ígérte, hogy elkerülő utakat fog később építeni; így a gödöllői elkerülő szakasz, a hatvani tehermentesítő út került megemlítésre. Ha ebben az esetben valóban a korábbi kormány díjpolitikáját alk almaztuk volna, akkor az autópályaforgalomnak legalább 30 százaléka tért volna le Gödöllőn és Hatvanon keresztül. Az elkerülő szakaszok megépítésének sürgősségét tehát, ismétlem, az akkori helyzet indokolta, és ez állt a tárca akkori ígéretének hátterében . Ma már tudjuk, és az autók ezt bizonyítják, hogy ilyen mértékű forgalomátterelődés nem következett be, méghozzá pontosan azért, mert új rendszert vezettünk be, az úgynevezett matricás rendszert. Nem igazolják az ön állítását azok az adatok sem, amelyeket egyértelműen mérünk, hogy 2000. január 1jétől romlott volna a helyzet a kilenc napra érvényes matricák bevezetésével. A közútkezelő szervezetek folyamatosan figyelik és értékelik az adatokat, lényeges változás nem történt. Ma is elmondhatjuk, hogy a M3a s autópálya forgalmának mindössze 8 százaléka terelődött más útra, szemben a korábban becsült 3035 százalékos értékkel. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a térségben tervezett közlekedésfejlesztési koncepció megváltozott volna. Bizonyos elkerülő utakra szükség lesz, már csak azért is, mert a díjrendszertől függetlenül Budapest vonzáskörzetében valóban jelentős agglomerációs forgalom van, jelentős a 3as számú főút forgalma, ezért valóban tervezzük, hogy településelkerülő szakaszokra lesz szükség. Az előkészítő munkák folyatódnak, nemcsak Gödöllő esetében, ahol a polgármester szorgalmazza, és valóban találkoztunk ez ügyben, hanem például Hatvan esetében is, ahol Szinyei András volt polgármester is szorgalmazta az elkerülő út építését. A forgalom ala kulását folyamatosan figyeljük, és készen állunk arra, hogy az új adatok birtokában meghatározzuk a teendőket, és az elkerülő utak ütemezését pontosan az anyagi lehetőségekhez képest állítsuk be. Kérem a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadjae a választ. ÉRSEK ZSOLT (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Gesztusnak szántam, hogy ugyanazt mondom el a parlament e lőtt, mint amit írásban be is nyújtottam. Államtitkár úr, ön nem nyugtatta meg a hatvaniakat és a térségben élőket. De azt hiszem, hogy Szinyei András volt polgármester urat, jelenlegi fideszes képviselőt sem nyugtatta meg ez a válasz. Továbbra is úgy érze m, hogy az önök felvetései Hatvan problémáira nem adnak megoldást, annál is inkább, mert ön azt könnyen mondja, hogy nem nőtt a forgalom. Tessék megkérdezni a hatvaniakat! Tessék lejönni Hatvanba, s a hatvaniak és a hortiak el fogják ezt mondani! Államtitk ár úr, nagy tisztelettel veszem a válaszát, de ezt nem lehet elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem az Országgyűlést, hogy miután a képviselő úr nem fogadta el a választ, elfogadjae a választ. Kérem, sz avazzanak! (Szavazás.)