Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Kit büntettünk a szabálysértési törvénnyel?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János):
2306 Ami pedig az először elmondott kérdésének a második felét illeti, hogy az MVMen belüli áts zervezések ellentéteseke a kormányprogramban foglaltakkal, hadd mondjam azt, hogy nem. Azt gondolom, hogy a villamosenergiaipari tevékenységet szét kell választani az átláthatóság és a keresztfinanszírozás kizárása érdekében. Ez a fogyasztók érdekeit szo lgálja, hogy ne lehessen a kisfogyasztókra indokolatlan költségeket terhelni. Következésképpen, bár átszervezés történik, de egy holdingban maradnak az átszervezett új egységek, és ilyen értelemben az az állami befolyás, amit ön is joggal kér számon, megma rad. Megismétlem: nem fordulhat elő az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy ne legyen többségi állami tulajdon akár a Paksi Atomerőműben, akár a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságban. A többségi tulajdonhoz rag aszkodunk. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) Dr. Csáky András (MDF) - a belügyminiszterhez - "Kit büntettünk a szabálysértési törvénnyel?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Csáky András , a Magyar Demokrata Fórum képv iselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek. A miniszter úr távollétében, amennyiben a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol. (Dr. Csáky András bólint.) Int, hogy elfogadja. A képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszö nöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nil nocere, azaz ne árts, mondja a latin mondás, mely a gyógyítás alapfogalmává vált; de úgy gondolom, az élet minden területére igaz, különösen a törvényhozásra. A múlt év első felében fogadta el a tiszt elt Ház az 1999. évi LXIX. törvényt a szabálysértésekről, mely ez év március 1jével lépett hatályba. A változtatást a több mint 30 éves szabályozáson túl az uniós normákhoz való közelítés, a közvélemény erőteljesebb kívánalma a szankcionálás iránt, valami nt az eljárások gyorsaságának és egyszerűsítésének igénye kényszerítette ki, ahogy ezt a törvény indoklási részében is olvashatjuk. Március 1jétől a kiszabott pénzbírságot, melynek legalacsonyabb összege ezer forint, a legmagasabb - önkormányzati hatáskör ben - 30 ezer forint, letilthatják, adók módjára beszedhetik, illetőleg az elkövető beleegyezése esetén közérdekű munkára lehet átváltoztatni. A törvény kimondja továbbá, hogy a közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon, heti pihenőnapon va gy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. Önkormányzati jegyzők jelezték nekem, bíznak benne, hogy az elkövetők nem fognak beleegyezni a közmunkába, bár a következő lépcsőfok, az elzárás miatt egy picit félnek attól, hogy megoldhatatlan feladat elé állítjá k őket. Képzeljük el, hogy például szemetelés ügyében kétezer forintos bírságot szabnak ki, az illető nem fizeti be az összeget, állása, letiltható jövedelme nincs, és adók módjára sem hajtható be a bírság. A közmunkától nem zárkózik el, félve az elzárástó l, de közli: nem biztos benne, hogy a felajánlott munkát egészségi állapotát figyelembe véve el tudja végezni. A munkaegészségügyi vizsgálat - mely az alkalmasságról hivatott dönteni - több ezer forint. Ezen túl jogosan kérhet munkaruhát, szerszámot, mely ek szintén több ezer forintba kerülhetnek. Végül, ad absurdum, munkaszüneti napon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) még valakinek felügyelni sem árt az elvégzendő közmunkát. Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést: ki t büntetünk a szabálysértési törvénnyel? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.
