Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Hegyi Gyula (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Hány keréken járjanak a szegények?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP):
2291 exportnak immár legalább közel a felét a külföldi internacionális társaságok produkálják a valóságban. Alighanem pont os az a megállapítás, tisztelt miniszterelnök úr, hogy soha nem volt még kormány ebben az országban, amely amúgy jó gazdasági körülmények között, választási ígéreteivel tökéletesen ellentétes módon, ilyen kritikátlanul szolgálta volna ki a külföldi tőkét, mint az ön kormánya, miniszterelnök úr. Ilyen körülmények között alighanem fontos és alapos megkérdezni azt, hogy ha a jövedelemkülönbségek az önök által is elismert Tárki világos adatai szerint is növekedtek az elmúlt másfél évben, akkor a miniszterelnök úr mikor akarja megállítani és visszafelé fordítani ezt a folyamatot, amennyiben természetesen hatással van azokra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök úr válaszol. ORB ÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit tanácstalanul állok itt. Eddig az volt a baj az ellenzéki kritikák szerint, hogy mi nem kedveljük a külföldi tőkét, sőt tulajdonképpen rémisztgetjük, fenyegetjük. Most, ha jól hallom, az a vád, hogy túlságosan szeretjük és kiszolgáltatjuk az országot neki. Akkor nézzük a tényeket! A képviselő úrnak abban igaza van, hogy optimálisnak, elfogadhatónak az mondható, ha egy országban a legmagasabb egytizedhez és legalacsonyabb egytize d jövedelemhez tartozók jövedelme között a különbség négyötszörös mértékű. Magyarországon 1972ben volt utoljára ilyen az arány. 1995ben 6,57szeres volt a különbség, az ön által kitüntetett 1997es évben nyolcszoros volt az arány. Mindeközben 1995ben és 1996ban a létminimum alatt élők száma Magyarországon 2 millióról 2,5 millióra növekedett. Azért, amit eddig mondtam, elsősorban az önöké a felelősség. Innentől kezdődött a mienk, 1998ban. Én elfogadom az ön elégedetlenségét, valóban sok mindent kell m ég tenni Magyarországon annak érdekében, hogy a szegények helyzetén javítsunk, és az alacsony jövedelműek többet keressenek, mint amennyit ma kereshetnek. Szeretném is megragadni az alkalmat, és arra kérem a képviselő urat, hogy ha majd a minimálbérről kel l szavazni, akkor támogassa a kormánynak azt az elgondolását, hogy a mostani 25 500 forintos minimálbért 2001 januárjától 40 ezerre, 2002 januárjától pedig 50 ezer forintra emelhessük fel. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ha ezt megteszi, akkor hozzájárul ahhoz, hogy a szegények helyzete Magyarországon javuljon, és akkor ez legyen mindannyiunk, ha úgy tetszik, kettőnk közös sikere Hegyi Gyula képviselő úrral. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontvá laszra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Járai Zsigmond pénzügyminiszter néhány perccel ezelőtt azt mondta, hogy nincs a kormánynak olyan biztos előterjesztése, hogy 40 ezer forintra emelkedjék a minimálbér ebben az országban. Remélem, hogy ebben a tekintetben a miniszter (Sic!) úr kívánsága fog érvényesülni. Május 1jén, éppen tegnap, II. János Pál pápa a szakszervezetek képviselői előtt pontifikált egy misét. Ő a minisztere lnök úrral szemben fontosnak tartotta, hogy május 1jén köszöntse a szakszervezeteket, és aláhúzta azt a meggyőződését, hogy a munka mindenképpen elsőbbséget érdemel a tőkével szemben. Miniszterelnök úr, én nem tagadom, hogy önök szavakban rémisztgették a külföldi tőkét, a statisztikai adatok azonban azt mutatják, megismétlem, hogy az elmúlt másfél évben 25 százalékkal nőtt - és ez egy januári adat - az úgynevezett vámszabadterületi export, tehát a külföldi tőkének az
