Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
2285 meghatározta a kormány gazdaságpolitikai el képzelésein alapuló költségvetési irányelveket, ennek alapján a 20002002es évekre az államháztartás lehetséges arányait, a költségvetési tervezőmunka főbb mutatószámait. Szeretném arra is emlékeztetni a képviselő urat, hogy a jelenlegi gazdasági tendenci ák szerint a 2001. évre vonatkozó kormányzati előrejelzések pontosan illeszkednek a tavaly elfogadotthoz: 2001re 56 százalékos bruttó hazaiterméknövekedéssel, 46 százalékos inflációval és maximum 3 százalék körüli költségvetési hiánnyal számolunk. Ezek az adatok pontosan megegyeznek a tavaly elfogadott költségvetési irányelvekben lévő adatokkal. Úgy gondoljuk, hogy valóban olyan jól fog alakulni a gazdaság, mint ahogyan azt a költségvetési irányelvek tartalmazzák. Ha szerencsénk van - igaz, hogy ma még csak május 2a van , akkor az idei gazdasági növekedés meg fogja haladni az eredetileg elképzeltet: nem elképzelhetetlen, hogy az első félévben 6 százalék körül lesz Magyarországon a gazdasági növekedés. Ha ebből a gyorsabb gazdasági növekedésből többlet költségvetési bevételek származnak... - amelyekről én azért május 2án nem mernék nyilatkozni, nem mondhatom azt, hogy az idei gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb lesz, az idei költségvetési bevételek meg fogják haladni a tervezettet. Egyelőre egyébkén t úgy néz ki, hogy éppen a tervezettnek megfelelően alakult az első négy hónap államháztartása: a költségvetési deficit pontosan ugyanannyi, mint amennyit a négy hónapra arányosan költségvetési deficitnek terveztünk. (13.20) Arról is szeretném megnyugtatni a képviselő urat, hogy a nyugdíjak reálértéke miatt nem kell aggódnia, nem is szükséges külön törvényjavaslatot benyújtani a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében, erről ugyanis egy törvény rendelkezik. A nyugdíjak reálértékét - ezt többször kijelen tette a kormány - a törvény alapján akkor is meg fogjuk őrizni, ha az infláció esetleg magasabb lesz a tervezettnél. Ennek egyébként a törvényben előírt mechanizmusa van, amelyet valószínűleg a képviselő úr is ismer. Tehát ha az infláció a tervezettnél mag asabb lesz az idén, akkor a nyugdíjakat az év második felében korrigálni fogjuk olyan mértékben, amilyen mértékben az infláció magasabb. A reáljövedelmek emelkedése miatt sem látom indokoltnak az aggodalmat. Való igaz, hogy tavaly 44,5 százalékkal emelked tek a reáljövedelmek, és ez nagyon kevés ahhoz az elmaradáshoz képest, amit az elmúlt tíz évben szenvedtek el, vagy amellyel az elmúlt tíz évben csökkentek a reáljövedelmek; jó lett volna, ha gyorsabban emelkedhetnének. Az idén is 4 százalék körüli emelked ést tervezünk, valószínűleg a Szocialista Párthoz közeli prognóziskészítők jeleznek 1 százalék körüli reáljövedelememelkedést. Úgy gondoljuk, hogy 4 százalék körül lesz az idén a reáljövedelememelkedés, és a legalább 34 százalékos reáljövedelememelkedé st szeretnénk megtartani 2001ben vagy 2002ben is. Épp ideje lenne már, hogy azok a dolgozók, akinek korábban nagymértékben csökkent a reáljövedelme, végre valamilyen emelkedést is lássanak, de ehhez elsősorban gazdasági növekedésre van szükség. A minimál bér emelését is fölvetette a képviselő úr. Először is szeretném leszögezni, hogy a 40 ezer forintos elhangzott minimálbér egyelőre nem a kormány hivatalos javaslata, a költségvetésben azon dolgozunk, hogy kiszámoljuk, mennyibe kerülne az állami költségveté snek, vagy milyen kiadásbevétel növekedést jelentene, ha 40 ezer forintra lehetne emelni a minimálbért. Lehet, hogy ilyen javaslatot fog tenni egyébként a kormány, eddig még nem tette meg. Harrach miniszter úrral arról beszéltünk, hogy szeretnénk, ha jele ntős mértékben, például 40 ezer forintra lehetne emelni a minimálbért. Úgy gondolom egyébként, hogy ez az emelés indokolt lenne, nem gondolom, hogy havi 25 ezer 500 forintból ma Magyarországon meg lehet élni, és úgy gondolom, ha a gazdaság gyorsan növekszi k, akkor méltányos, hogy a legalacsonyabb jövedelműek is részesedhessenek ebből a gazdasági növekedésből.
