Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 2 (137. szám) - Miniszteri eskü - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
2283 kapcsolatban különféle vélemények léteznek, én ezekkel most nem kívánok foglalkozni. A lényeg: tovább lebeg a köz társasági elnök jelölésének kérdése, a jelölt személyének a kérdése. Tisztelt Képviselőtársaim! Hónapok óta hovatovább az a látszat keletkezik, hogy az elnöki pozícióról szóló, az elnök személyéről szóló döntés alkumechanizmusokon keresztül politikai hocinesze alapon fog eldőlni. Nekünk az a véleményünk, hogy a legfontosabb közjogi méltóság személyének kiválasztása esetében ez a fajta eljárás méltatlan; méltatlan a Magyar Köztársasághoz és méltatlan annak Országgyűléséhez. Lenne más út, tisztelt képviselőt ársaim, hiszen a hétvégi döntés után megnyílt a lehetősége a minél szélesebb támogatottságú jelölt kiválasztásának. A helyzet nem hasonlítható 1990hez, mert hadd emlékeztessek arra, hogy 1990ben a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt áll apodott meg a jelölt személyét illetően, a rendszerváltás pillanatában olyan jelöltet keresve, akit addigi életútja predesztinál az elnöki pozíció betöltésére, és őt találták meg Göncz Árpád személyében. (13.10) De nem hasonlítható a mai helyzet 1995höz s em, hiszen az akkori jelölt, Göncz Árpád előtte öt éven keresztül elnök volt, közmegbecsülésnek örvendett, a legnépszerűbb politikusa volt évek óta az országnak, rendkívül magasra állította a mércét, és a közvélemény nagyon jelentős, széles körű megelégedé se mellett végezte tevékenységét. Az ellenzék akkor saját jelölt állításával jelezni akarta különállását. Ezzel mi nem értettünk egyet, de ez természetesen az akkori ellenzék joga volt. Most, tisztelt képviselőtársaim, ahogy említettem, lenne az eddigiektő l eltérő, más út. Nem kifogásoljuk természetesen azt, ha a kormánypártok egyeztetnek, és ha a kormánypártok jelölnek. Ugyanakkor azonban kívánatosnak tartanánk egy ilyen fontos kérdésben, amikor a nemzet egységét megtestesíteni hivatott személy kiválasztás áról van szó, hogy a jelölt személye mögé kíséreljük meg a minél szélesebb politikai támogatás kialakítását. Ezért azt javasoljuk azoknak, akik ebben a kérdésben most tárgyalnak, hogy tegyenek kísérletet arra, hogy hosszú idő után ismét először a politikai pártok jussanak megegyezésre a legfőbb közjogi méltóság pozícióját a jövőben betölteni hivatott személyt illetően annak érdekében, hogy az egység, amit ő megtestesíteni hivatott, már az első szavazás alkalmával a politikai pártok részéről is kifejezést, i lletve támogatást nyerjen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében senki sem kíván válaszolni az elhangzottakra. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Burány Sándor frakcióveze tőhelyettes úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Előttünk egy újabb példája a törvények átértelmezésének: a kormány nem nyújtja be az Országgyűlésnek a költség vetési irányelveket. A törvény pedig egyértelmű: a pénzügyminiszternek április 15éig a kormány elé kellett volna terjesztenie a költségvetési irányelveket. Ez nem történt meg. Sőt, a kormány azt nyilatkozta, hogy újabb irányelveket az Országgyűlésnek sem kíván benyújtani, mondván: a tavalyi három évre szól. Ezzel az okoskodással, tisztelt képviselőtársaim, két baj van. Az egyik: bár a kormány komolyan dolgozik rajta, szerencsére még nem tartunk ott, hogy a kabinet saját hatáskörében törvényt módosítson. Eb ből következően a kormányt tavalyi szorgalma sem menti fel idei törvényi kötelezettségei alól.
