Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2188 Tehát olyan súlyos történelmi tapasztalataink vannak, amelyek nem engedik meg, hogy ebben a kérdésben engedjünk. Tudom, hogy önmagában az nem akadályozza meg idegen csapatok bevonulását, hogy teljes vagy rész kétharmad, de ne künk mindent meg kell tennünk, hogy az alkotmányos jogszabályaink tükrözzék azt az eltökélt elhatározást, hogy ilyen kérdésben csakis (Az elnök csenget.) a legteljesebb konszenzus esetén kerülhessen sor ezekre a lépésekre. Köszönöm, elnök úr. (Bauer Tamás tapsol. - Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Kelemen András úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt tíz év során számos alkalommal foglalkoztunk a Magyar Honvédség irányításának kérdéseivel, feladataival, helyzetével, működésének feltételeivel. Megalkottuk a legfontosabb törvényeket, amelyek biztosítják az ágazat alkotmány szerinti mű ködését, megfogalmaztuk a köztársaság biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveit, a honvédelmi törvényt, a honvédség állományára vonatkozó szolgálati törvényeket, és természetesen ezen törvények keretében rendelkeztünk a határőrség és a különböző rendvéde lmi szervezetek állománykategóriáiról is. Törvénybe iktattuk a NATOfelvételünket segítő békepartnerségi szabályokat, és nagyon sok határozatban rögzítettük katonáink részvételét az ENSZ- és NATOmissziókban. Határozatban foglalkoztunk a honvédség hosszú é s középtávú fejlesztésének irányaival, amely az elmúlt öt évben többékevésbé meghatározta a hadsereg működésének legfontosabb elemeit, keretet biztosítva a szükséges átalakításnak. Utoljára, de nem utolsóként említem a többszöri alkotmánymódosítást, melye t az előbb említett jogszabályok megszületése, illetve a törvénymódosítások tettek szükségessé. A Magyar Köztársaság csatlakozása az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez a nyugati világhoz kötötte ki a történelmileg - Ady szavával élve - kompországot, a m i országunkat, és a történelmi helyzetből adódott, hogy szinte azonnal folytatódott a rég ismert végvári szerepünk is, amikor szomszédságban lévő NATOállam nélkül is, szigetként képviselve a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok együttes értékeit, rés zt vettünk a szövetség új típusú, immár nemcsak érdek, hanem értékvédelmi harcában a Balkánon. Ezzel a tűzkeresztséggel megerősített tagságunk megteremtheti a magyar közösség XXI. századi létének és fejlődésének biztonságpolitikai alapjait. Természetesen osztom TuriKovács Béla véleményét, hogy önvédelemre továbbra is éppoly szükség lesz, mint eddig bármikor a történelemben, de önvédelmünket felerősítheti ez az eseménysor; és hogy erre az önvédelemre mennyire van szükségünk, azt jól jelzi a déli szomszédsá gunkban folyamatosan zajló válság. Ugyanakkor mindez egy másik vonatkozásban is rendkívül fontos, a térségi együttműködésünk elősegítése oldaláról, hiszen szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Trianon óta itt szembenállásra ösztökélt térségbeli érdekek viaskodtak egymással - ezeknek a közös érdekké történő átalakítása legutóbb éppen az árvizek kapcsán is tapasztalható, egy egész más területen , ugyanakkor a fennmaradó történelmi bizalmatlanság jeleit leküzdeni pontosan egy ilyen szövetségi rendszer seg íthet minket. A fennálló mély bizalmatlanságra és arra, hogy biztonsági kockázatnak tekintik a kisebbségeket sokan ebben a térségben, utal az, hogy miniszterelnökünk romániai látogatása előtt már kapott egy üzenetet a román külügyminisztertől, hogy a konzu látus szempontjából Csíkszereda nem jöhet szóba, de Constanta igen. Ez ismételten erre a régi bizalmatlanságra utal. Az ország NATOcsatlakozása nemcsak biztonságpolitikai szempontból jelentős esemény, hanem abból a szempontból is, hogy szükségessé teszi a hadsereg irányításának, működésének teljes körű átgondolását, mert haderőnket finanszírozhatóvá, a NATOval mint szervezettel és a többi
