Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 14 (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
2180 mindannyian, akik e terem padsoraiban ülünk, hazánk üdvéért munkálkodunk, közös a feladat és közös a felelősség is. A pontosság kedvéért meg kell jegyezzem, hogy ha ez év januárjában meg is született volna az új alkotmány vagy legalább egy sz ép preambulum, hogy ne a rossz emlékű '49es év jelzőszámát viselje, hanem e 2000. kerek évfordulóét, akkor is módosítani, úgymond, aktualizálni kellene az alkotmányt. Évek, talán több évtized is szükséges, hogy olyan alaptörvény érlelődjék ki a közös munk a nyomán, amely egy hosszú, békés, mindenki számára jólétet is hozó korszak próbáját állja ki. Tisztelt Országgyűlés! Szükségesnek tartom, hogy röviden összefoglaljam azokat a tényezőket, amelyek az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítását elodázhatat lanná tették. Kezdeném a legfontosabbal. Hazánk NATOtagsága, illetve várható csatlakozása az Európai Unióhoz a Magyar Köztársaság számára új jogokat és céljai eléréséhez megnövekedett eszközrendszert jelent, ugyanakkor nemzetközi kapcsolataiban kibővült k ötelezettségekkel jár együtt. Magyarország nemcsak a szövetség kollektív biztonságának és védelmének elveivel azonosul, hanem fontosnak tartja más, a nem az 5. cikkelyből következő, közösen vállalt szövetségesi küldetésekben történő részvételt is. A katona i szövetség részeként Magyarországnak szorosan együtt kell működnie a szövetség többi tagjával. Ehhez szervesen hozzátartozik, hogy a szövetséges országok csapatai egyszerűen és gyorsan jussanak Magyarországra, valamint nehézségek nélkül haladhassanak át h azánkon. El kell fogadnunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a NATOtagsággal nemcsak hazánk biztonságának garanciái változtak meg radikálisan, hanem azok az eszközök is, melyek a biztonság megőrzését szolgálják. Másodsorban az a tény támasztja alá az alkot mány és egyúttal a honvédelmi törvény módosításának szükségességét, hogy az elmúlt évtizedben a világ biztonságpolitikai helyzetében jelentőségteljes változások következtek be. Minimálisra csökkent a hidegháború időszakára jellemző világméretű fegyveres ko nfliktus veszélye. Ugyancsak lényegesen megnőttek és összetettebbé vált a biztonsági kockázatok és a veszélyforrások köre. Az államok közötti konfrontációk helyébe olyan kisebb kiterjedésű belső konfliktusok léptek, amelyek közvetlenül elsősorban az adott országot érintik, közvetve ugyanakkor a tágabb régió stabilitására, biztonságára is nagy veszélyt jelentenek. (9.40) Ez a tény nagymértékben megváltoztatta azokat az eszközöket, amelyek segítségével sikeres választ lehet adni ezekre az új típusú kihívásokr a. Ezért napjainkban elsősorban a válságok megelőzésére, kezelésére, valamint béketeremtésre van szükség. Az újfajta biztonsági környezetben a sikeres akció végrehajtásának egyik alapvető feltétele a válságokra történő azonnali reagálás képességének kifejl esztése. Az új típusú válsághelyzetek sikeres megoldása tekintetében tehát rendkívüli mértékben megnőtt az időtényező szerepe. A gyors beavatkozás eredményeként reális esély teremtődhet a helyi konfliktusok súlyosabbra fordulásának megakadályozására. A har madik tényező, mely az ötpárti törvényjavaslat melletti érvként hozható fel, Magyarország földrajzi helyzetében keresendő. Hazánk egy olyan instabil régió szomszédságában fekszik, amely az elmúlt évtizedben Európa puskaporos hordója volt. Jugoszlávia széte sése háborúkhoz vezetett a Balkánon. Sajnálatos módon az ingatag helyzet jelenleg is jellemzője a tőlünk délre található térségnek. Ebben a kérdéskörben nem kerülhető meg az a tény sem, hogy jelentős magyar kisebbség él Jugoszláviában. Végül, tisztelt képv iselőtársaim, a törvényjavaslat beterjesztését alátámasztó negyedik érvként, tényezőként engedjék meg arra a magyar külpolitika által több ízben deklarált elsődlegességre, prioritásra rámutatni, mely szerint Magyarország az ENSZ, az EBESZ és a NATO tagjaké nt, valamint az Európai Unióba igyekvő államként fontosnak tartja az aktív szerepvállalást a nemzetközi és elsősorban az európai biztonság megőrzésében. Annak, hogy a feladatnak maradéktalanul képesek legyünk eleget tenni és eredményesen hozzá tudjunk járu lni a nemzetközi stabilitás
