Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (dr. Áder János):
2168 Én úgy gondolom, hogy nem kell szégyenkeznie a polgári kormánynak amiatt, hogy hivatalba lépése óta mindössze két általa előterjesztett törvény kapcsán állapított me g alkotmányellenességet az Alkotmánybíróság. Itt azonban meg kell azt jegyezni, hogy az egyik eset ezek közül a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag ügye volt, ahol maga a kormányfő fordult az Alkotmánybírósághoz, és kért előzetes normakontrollt, tehát nem egy teljesedésbe ment alkotmánysértő jogszabály alkotásáról volt szó, hanem a kormány maga revíziót gyakorolt a jogszabály felett. A másik eset a közjegyzőkről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája kapcsán történt meg. Itt azért arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített passzus nem a kormány javaslatából származott, hanem egy képviselői módosító indítványból. Egyébként ez a képviselői módosító indítvány azt a helyes és az Alkotmánybíróság által sem vit atott célt célozta meg, hogy tudniillik van még a közjegyzői karban néhány fő - országosan nem éri el a számuk a tízet , akik a korábbi pártállami időszakban szokásban volt módszer alapján felmentést kaptak a jogi szakvizsga letétele alól, és az előterjes ztő képviselő úgy gondolta, hogy elő kellene írni ezeknek a közjegyzőknek, hogy tegyék le a jogi szakvizsgát. Magát ezt a tényt az Alkotmánybíróság nem is kifogásolta, csak azt az egy pontot, egy jogcímet tartotta sérelmesnek, amely szerint a módosító indí tvány 9 hónapos határidőt adott volna minderre. Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy ez a jogalkotási eredmény ahhoz képest, hogy a HornKunczekormány 1994 és '96 között megalkotott törvényei közül 18at - ismétlem: 18at! - semmisített meg az Alkotmánybír óság, úgy gondolom, nem arra ad alapot, tisztelt képviselő úr... (Bauer Tamás: Nem a törvényt, csak egyes helyeit!) Képviselő úr, említettem, hogy a közjegyzőkről szóló törvény módosításáról szóló törvénynek egyetlen pici pontját - ugye a kettőből is ez az egyik - mondta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, tehát ha azt vizsgáljuk, hogy melyik kormány jogalkotása volt alkotmányos és melyik, úgymond, taposta lábbal az alkotmányosságot, akkor úgy hiszem, a számok tükrében a 18:2 arányt figyelembe véve bár ki levonhatja a kellő következtetést. Kérem szépen, az igazságszolgáltatás eljárását az ön által említett esetben a kormány tagja nem bírálta. Ön a bírói függetlenség elvét, úgy hiszem, nem helyesen értelmezi. Természetesen a bírói eljárásokra vonatkozik e z az alkotmányos alapelv; mint tudjuk, az ügyészség nem minősül önálló, független és bírálhatatlan hatalmi ágnak - amúgy a bíróságok sem bírálhatatlanok, de most nem akarok ennek a részleteibe belemenni. Aminthogy önnek az a megjegyzése, hogy a jogalkalmaz ás alkotmányosságát is vizsgálni kell, nyilvánvaló szakmai tévedés; a jogalkalmazásnak nem az alkotmányosságát, hanem a jogszerűségét szokták vizsgálni a felettes szervek, illetve a független bíróságok. Egyebekben, miután elfogyott az idő, nincs már módom reagálni az ön felvetéseire. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Több napirend utáni felszólalásra ma már nem kerül sor. Megköszönöm mindenkinek a kitartását, aki még e kései órában is itt volt (Mécs Imre: Ilyenkor késő? A 4 óra késő!) , a munkatársaknak a segítséget, a rádió munkatársainak az egész napi tájékoztatást és közreműködést. Az ülésnap bezárása ELNÖK (dr. Áder János) : Mindenkinek jó pihenést kívánok, mai ülésnapunkat bezá rom. Holnap reggel 9 órakor folytatjuk a munkát; és aki még nem tudná, annak szeretném mondani, hogy 2 órakor határozatokat kell hoznia
