Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2163 redukálható a költségvetés egyik legnagyobb kiadásának mértéke. Az államadósság egy tetemes része a kamatterhekből adódik, a teljes kamatteher háromnegyedét pedig az infláció generálja. Fontosnak tartom megemlíteni, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy kormányunk 1998ban azt vállalta, ho gy 2000re 10 százalékpont alá fog süllyedni az infláció. Annak ellenére sikerült beváltani a vállalást, hogy számos, előre nem látható kedvezőtlen körülmény hátráltatta a munkát. Elég, ha példaként felhozom az árvizeket, a belvizet, a koszovói válság tere mtette bizonytalan légkört, és még sorolhatnám. Mindezek ellenére a kormány megállta a helyét, a prognosztizált mutatók több tekintetben kedvezőbbek is lettek, mint ahogy azokat előre terveztük. Országunk fejlődési üteme a nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. Ezt bizonyítja, hogy több nemzetközi hitelminősítő intézet javította Magyarország besorolását. Csak pár tényt szeretnék ismertetni képviselőtársaimmal, amelyeket az infláció mérséklése tett lehetővé. A gazdasági növekedés a foglalkoztatás bővülésével járt, így a munkanélküliség 7 százalékra mérséklődött. Mind a kínálati oldal termelése, mind a felhasználási oldal fogyasztása egyenletes dinamikával emelkedett. A beruházások volumene a múlt évben 6,6 százalékkal nőtt, a beáramló nettó külföl di tőke meghaladta az 1,4 milliárd amerikai dollárt. Az államháztartás és a központi költségvetés hiánya a vártnál kedvezőbben alakult. A gazdaság növekedése a fogyasztás és a keresetek növekedéséből eredt. A nemzetgazdasági bruttó nominális átlagkereset n övekedési mértéke 16,1 százalék volt, a reálkereset 2,5 százalékkal nőtt. A Magyar Nemzeti Bank 1,5 százalékkal csökkentette irányadó kamatait, amely így 12 százalék napjainkban. Az infláció csökkenése tehát előnyös, ezért a kormány arra törekszik, hogy fo lytatódjon a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, tovább mérséklődjön az infláció. (20.30) Az alacsony infláció melletti helyes értékű jegybanki alapkamat és magas műveleti kamat együtt ellentmondásos jelenség - jelenleg pedig ez a helyzet. Vizsg áljuk meg, hogy mi a kamatok alapvető rendeltetése! A kamat az idegen pénz használatáért való ellenszolgáltatás, a tőke feletti rendelkezésből fakadó előnyök kompenzálása. Ezen túl a szerződésszegés esetére tartalmaz bírság- és kárátalányelemeket, a mai in flációs viszonyok mellett pedig a pénzromlás hátrányait is ki kell egyenlítenie. A helyes nagyság szerinti sor a kisebbtől a nagyobb felé így határozható meg: a legkisebb az infláció, ennél nagyobb a jegybanki alapkamat, ezt meghaladja a hitelkamat. Ha teh át adott esetben a kényszerhitelező kölcsönpénzzel pótolja a számára ki nem fizetett összeget, akkor a jegybanki alapkamat feletti kamat tölti be a funkcióit. Kövessük végig az 19942000 közötti időszakot a kamat változásának szükségessége szempontjából! Ö sszehasonlítást adok 1994 és 2000 között az infláció, a jegybanki alapkamat és az ügyleti kamat viszonyáról. 1994ben 18,8 százalék volt az infláció, 25 százalék a jegybanki alapkamat és 20 százalék volt az ügyleti kamat. Úgy készültem, hogy most évenként végigmondom ezeket az adatokat, de azt hiszem, az időm erre nem elég. Ezért példaként azt mondom el, hogy '94 és '97 között, '98 végéig, ha valaki 1 forinttal tartozott a ciklus elején, akkor a végén 2 forint 7 fillért tartozik kifizetni, ami 2 forint 23 f illér lenne, ha megtartotta volna az értékét a tartozás. Reálértékben 93 fillért kapott volna vissza a jogosult, holott reálértékben legalább 1 forint 8 fillér illetné. 1998ban megváltozott a helyzet. Most a '99es állapotot mondom el, amikor az infláció 10 százalék volt, az alapkamat 14,516 százalék között mozgott, az ügyleti kamat pedig 20 százalék volt. 2000re 6 százalékos inflációt várunk, tehát jól látszik, hogy az ügyleti kamat most már jelentősen nagyobb, mint az alapkamat. Vajon méltányose, hogy a kötelezetteknek ekkora a kamatfizetése? Annyi biztos, hogy az inflációt meghaladónak kell lennie, a pénz használatát, pótlását, helyettesítését kell kifizetnie. Vajon elegendőe a jegybanki alapkamat, amely a bankközi piac biztonságát hordozza? Vagyis h a minden jogosult bank lenne, akkor rendben volna, de nem az, tehát e felett célszerű meghatározni a kamat mértékét.
