Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A Szamos és a Tisza folyók cianid- és nehézfémszennyezése következtében létrejött ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2117 az indítványban. Azon kívül pedig a 9. pontban a Tisza élővilágának emléknapját szintén egy kicsit furcsának tartaná, illetve nem odavalónak; egy ilyen súlyos környezeti beavatkozásnál, környezetszennyezésnél emléknappá nyilvánítani teljesen fölöslege s lenne. Ezek után röviden a bizottság véleménye: Az indítvány fontosságát - elhangzott szinte egyhangúlag - az újabb szennyezés is indokolja. Érdemes megjegyezni, hogy február 24én született az indítvány, és a fontosságát indokolta az, hogy közben két új abb szennyező hullám is érkezett. Stratégiai szempontból a bizottság megerősítette: nem szerencsés katasztrófa sújtottá nyilvánítani a térséget, még ha rövid távon ennek előnye is lenne; hasonlóan nem indokolt az emléknap megtartása sem, amikor is ekkora s zennyezés érte a folyót. Tehát jól látjuk, a kormány, a bizottság hasonlóképpen látja, illetve az előterjesztő képviselője is a különböző bizottsági üléseken elhangzott vélemények alapján e két pontot nem tartja indokoltnak, és nem tartaná szerencsésnek, h a szerepelne ebben a határozati javaslatban. Elhangzott és megfogalmazásra került, hogy korábban is folyamatos szennyezés érkezett az országba, csak nem ilyen mértékben és talán nem is ilyen koncentrációban. A környezetvédelmi bizottság indítványát jónak t artja a mezőgazdasági bizottság, viszont megfogalmazta azt is, hogy még sok minden folyamatban van, nem tudunk bizonyos dolgokról, vajon szabade megkötni ilyen konkrét indítvánnyal a kormány kezét, nem szűkítjüke le esetlegesen a mozgásterét. Ha a kormán y úgy érzi, hogy ez a határozati javaslat nem szűkíti le a mozgásterét, akkor természetesen a mezőgazdasági bizottság is támogatni tudja. (A jegyzői széket dr. Szabó Erika helyett Molnár Róbert foglalja el.) Több képviselő szájábó l elhangzott - szinte azt lehet mondani, hogy ez is egyhangú volt , hogy a cím és a tartalom valamilyen formában ellentmondásban van egymással. Természetesen ezt nem negatív, hanem pozitív értelemben lehet mondani, amikor is a katasztrófa orvoslása több, mint amit a cím mutat, így például a 6. pontban, de hasonlóképpen lehet mondani a 4., 5., 7. pontban is. Én ezt nem fejteném ki részletesen, majd inkább az egyéni felszólalásban. Tehát röviden talán arról van szó, hogy a medence jelleg miatt az összes foly óval foglalkozni kellene, ha viszont az összes folyóval foglalkozunk, akkor az egész ország területével foglalkozunk, a folyók és a mellékfolyóik az egész ország területét behálózzák. Ez lehet előny is és lehet hátrány is. (17.10) Hasonló intézkedésekre le nne szükség, hozzátehetjük azt is, hogy hasonló intézkedésekre lett volna szükség már korábban is ahhoz, hogy megfelelő adatokkal rendelkezzünk. Elhangzott az is, megfogalmazásra került, hogy a károkozást komplexen kell kezelni, az egész vízgyűjtőre kiterj edően. A vízgyűjtő itt jelen esetben már nemcsak azt jelenti, hogy a hazánk területén lévő vizekre, hanem a vízgyűjtő nyilvánvalóan országhatáron kívüli területeket is érint. Ezzel nyilván a határozati javaslat is foglalkozik, amikor a kétoldalú megállapod ásokról beszél. Mindenre kiterjedően kell vizsgálni a folyót, és szerencsés, hogy a korábbi mérések megvannak, amely alapján megállapítható - ezt a kormánybiztos úr is megerősítette, illetve a jelen lévő szakemberek is , hogy folyamatos terhelés érte korá bban is vizeinket. Konkrét igényként fogalmazódott meg, hogy a szennyező forrásokat legyen mód kizárni, korlátozni úgy a határokon kívül, mint az ország területén. Mérlegelve az elmondottakat, a bizottsági ülésen elhangzottakat, magát az indítványt, a bizo ttság a határozati javaslatot egyhangúlag támogatta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :