Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
2091 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a helyzet keletkezett, hogy Szili Katalin képviselőtársamnak alelnöki minőségében rendkívüli házbizottsági ülésre kellett m ennie. Ha szabad ezt a szót mondani, a Szilibrigád nevében benyújtott módosító indítványok indoklása így ebben a szakaszban rám marad, sőt, valószínűleg a következő szakaszban is, ha jól sejtem. Egy dolgot azonban - nem akartam kétpercest nyomni - válaszo lnék Pap János képviselő úrnak - az előbb nem akartam ezzel az időt húzni ; az én értelmezésemben a hulladékgazdálkodási törvénynek a keletkezésre, a feleslegessé váló káros hulladékok keletkezésére is ki kellene térnie. Amennyiben más törvényben ezt a ké rdést rendezni tudjuk, akkor természetesen nem az a lényeg, hogy melyik törvényben, hanem hogy mielőbb megtörténjék ez a rendezés. (15.10) Gondolom, ezzel alapvetően egyetértünk. Azokról a módosító indítványokról szeretnék beszélni ebben a harmadik szakasz ban, amelyeket ez a 12 szocialista képviselő benyújtott. Ezek túlnyomó részét a környezetvédelmi bizottság támogatja, de az előterjesztő és más bizottságok, elsősorban a gazdasági és az önkormányzati nem, és valóban szeretnénk, hogyha egy további egyezteté s során lehetőség nyílna vagy e módosítók befogadására, vagy ezek szellemével megegyező kapcsolódó módosító indítványok elfogadására. Az első az ajánlás 146. pontjában van. Ezt, hozzá kell tennem, a bizottság sem támogatta; lehetséges, hogy itt félreértés van valamelyikünk részéről. A mi értelmezésünk szerint, amennyiben a módosító indítványunkat nem fogadnák el, akkor az eredeti javaslat alapján az üzemi veszélyeshulladékgyűjtőtelepre nem kellene környezetvédelmi hatósági engedélyt kérni, márpedig úgy gon doljuk, hogy a veszélyeshulladékgyűjtőtelep egy olyan intézmény, létesítmény, amely önálló környezetvédelmi hatósági engedély nélkül nem működtethető, nem nyitható meg. Ez tehát a 146. pont. A 156. §ban a hulladék újabb feldolgozásánál a felhasználási me lléktermékeket is szeretnénk megjeleníteni, hiszen a hasznosításnak ez is az egyik módja, lehetősége, amelyre mindenképpen ki kellene térni. A 168. pontnál azt javasoljuk, hogy új hulladéklerakólétesítmény csak a környezetvédelmi és műszaki előírásoknak é s a létesítmény élettartamára vonatkozó gazdaságosságnak megfelelően, elsősorban regionális célokra építhető. A gazdaságosság kérdésének itt mindenképpen hosszú távon kell természetesen szerepet játszania. A 177. pontban azt javasoljuk - ez nyilván vitát v ált ki, és különböző érdekeltségek vannak, amelyek másképp és másképp ítélik meg , hogy a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakót az elvégzett környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően 2003. december 31éig be kell zárni. Az a vélem ényünk tehát, hogy azokat a hulladéklerakókat, amelyek nem felelnek meg a műszaki védelmi előírásoknak, határozott időn belül, lényegében két és fél éven belül a települési szilárdhulladékkezelési közszolgáltatás kialakításával harmóniában be kell zárni, hiszen a környezeti veszélyeztetés megszűnését igazából csak a bezárás biztosítja. A 194. pontban arra figyelt fel a munkacsoport, amely a módosító indítványokat készítette, hogy a törvénytervezet a közüzemi szolgáltatást és a közszolgáltatást szinonimakén t használja, holott ezek értelmezésünk szerint egyáltalán nem azonos fogalmak. A közüzemi szolgáltatásról a polgári törvénykönyv rendelkezik oly módon, hogy meghatározóan a fogyasztó igényeit tartja szem előtt. A közszolgáltatás viszont az önkormányzati tö rvény előírásaihoz kapcsolódik, amelyek az önkormányzatok ellátási felelősségére tekintettel közérdekű kötelezettségeket határoznak meg. Azt hiszem, hogy a köznyelvben is egyébként a közüzemi díjak, közüzemi szolgáltatások alapvetően különböznek a közszolg áltatástól, amely utóbbi egészen mást takar. A 207. pontban azt javasoljuk, hogy másképpen szabályozzák az önkormányzatoknak a díjhátralék megelőlegezését, mivel a jelenlegi módszer - mármint nem a jelenlegi, hanem a törvény szerinti , amely egyértelműen az önkormányzatra terhelné a hulladékgazdálkodás költségeit,
