Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 8 (117. szám) - Molnár Róbert (FKGP) - az oktatási miniszterhez - "Felzárkóztatás a közoktatási szférában. Tartható-e a vállalt ütem?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR RÓBERT (FKGP):
208 ha egyébként két olyan országot köt össze, melyek az Európai Unió leendő tagállamai, illetve a tárgyalások már megkezdődtek. B rüsszelben ismerik terveinket és támogatják a vasúti híd építését. Mutatja ezt az is, hogy az elmúlt időszakban Szeged városában több német, osztrák és északolasz üzletember járt, aki fölépítené a hidat. Azzal a tudattal, hogy miniszter úr közölte, hogy m egvizsgálják ezt a lehetőséget, és fölkérve arra őt, hogy engedje meg, hogy segítsünk ebben a munkában, fogadom el válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársa im! A képviselő úr elfogadta a miniszter úr válaszát. Molnár Róbert (FKGP) - az oktatási miniszterhez - "Felzárkóztatás a közoktatási szférában. Tarthatóe a vállalt ütem?" címmel ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Molnár Róbert, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez: "Felzárkóztatás a közoktatási szférában. Tarthatóe a vállalt ütem?" címmel. A képviselő urat illeti a s zó. MOLNÁR RÓBERT (FKGP) : Kedves Elnök Asszony! Kedves Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! A kormány az oktatás peremfeltételeinek jelentős megváltoztatási szándékával kezdte el a terület irányítását, figyelmet fordítva a korábban elhanyagolt, régóta reform okra szoruló területekre. A felzárkóztatás igénye nyilvánul meg a kormányprogramban is, amely szerint "a közoktatási szféra egy ütemben történő felzárkóztatására, bár indokolt lenne, a rendkívül nagy elmaradás miatt nincs mód, ugyanakkor reális az a célkit űzés, mely szerint háromnégy év alatt, több lépcsőben megvalósítható az." Azt is célul tűzte ki a kormány, hogy a közoktatási törvény finanszírozási garanciákat tartalmazó elemeit úgy módosítja, hogy a mindenkori éves költségvetésből normatíva címen a fen ntartókhoz eljutó központi támogatás lépést tudjon tartani az infláció mértékével. Megindult 1999ben egy ellentmondásos, majd félbe maradt bérfelzárkóztatás, az úgynevezett fókuszált béremelés, amelynek hatásait nagymértékben rontotta, hogy annak második ütemét a minőségi pótlék felhasználásával oldották meg. Így az egy fillér többletforrást nem jelentett, de a pedagógusoknál tényleges keresetcsökkenést eredményezett. Módosították a közoktatási törvényt, 80ról 90 százalékra emelve a támogatási garancia mé rtékét. Nem a működési költségeket 90 százalékra, hanem a két évvel ezelőtti nettó ráfordításokat 90 százalékra. Ez így 31,5 milliárd forint forrásnövekedést írt elő, de ezt a támogatást a költségvetési törvény nem realizálta. A költségvetési törvény ugyan akkor a keresetek 8,25 százalékos emelését irányozta elő. Ennek garantálására a közalkalmazotti bértábla értékeit felemeli 8,25 százalékkal. Ez jól hangzik, azonban az nem a '99. évi béreket emelte, hanem a '98as bérelőíró táblát, ami már mindenhol túlhal adott. Az illetménytábla 8,25 százalékos emelése, növekedése a közszféra egészében nem ad törvényi garanciát a béremelésre. Az elmúlt év helyi béralkui olyan eltérő eredményeket hoztak, amelyek megismétlődése esetén a kormány végleg elveszíti befolyását a közszféra béralakulása felett.
