Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2065 váltana ki újabb félelmet a sok mindenért fenyegetett gazdák körében; ezek közül csak egy pár dolgot sorolnék fel: növényvédelmi bír ság, földregisztrációs bírság s a többi. Ezek a kilátásba helyezett bírságok nem emelik a kormány tekintélyét a választópolgárok előtt. A törvénytervezet növeli az engedélyek, igazolások, határozatok számát is, az FVM a végrehajtási rendeletekben feltehető en újból elárasztja a szőlőtermelőket mellékletekkel, hivataljárással, úgy, mint ahogy ezt már a polgári törvénykönyvet és a polgári perrendtartást együttesen meghaladó FVMtámogatási rendelettel is megtette. Az ilyen és ehhez hasonló szigorú államigazgatá si szankciók az elmúlt korszak parasztnyomorító intézkedései miatt sem korrektek, mert ezek az emberek még emlékeznek a beadás, a tagosítás keserveire, ha nem is személyes emlékeik, hanem a szülők elbeszélése alapján. Ugyanez vonatkozik a 28. § (4) bekezdé sének a módosítására is, ami véleményünk szerint az (5) bekezdésre vonatkozik, csak elírás történt, mivel az utóbbi bekezdés rendelkezik a minőségvédelmi bírság megfizetésének módjáról. A 1217. §ban leírt borkészítmények összetételét törvény helyett céls zerű lett volna törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben rögzíteni, annál is inkább, mert az esetleges új európai készítmények előállítása és forgalomba hozatala előtt az Országgyűlés döntésére lesz szükség. Ez a hosszadalmas eljárás az új termék piacra jutását hátráltatja; igaz viszont, hogy történelmi borvidékeink borait védeni szükséges az új keverékekkel szemben, mert az új keverékek, az új termékek piaca hosszú távon bizonytalan, és ezek a termékek az emberi egészségre nem egyértelműen jó hatá súak. A 7. § a palackozott bor és az úgynevezett kannás borok forgalmát rögzíti. Megnyugtató, hogy a törvény előírásainak betartása esetén a palackok címkéjén a kötelezően feltüntetett adatok vonatkozásában a törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hami sítványok forgalomba kerülését. A 32. § 2. pontjában a hegybíró személyére vonatkozó előírást találunk. A módosított szakasz (4) bekezdése szövegében 1999. január 1jei dátumot találunk, ami - tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépése előtti időponto t állapít meg - mindenképpen visszamenőleges hatályú, az előzményektől függetlenül, és ezért sérti az alkotmányt. Új törvényszöveg esetén csak a hatálybalépés napja vagy az azt követő időszak valamely időpontja lehet meghatározva valamely szabály vagy köte lezettség kezdeteként. A Magyar Igazság és Élet Pártja elsősorban azért fogja támogatni a törvénymódosítást, mivel az meggyőződése szerint segítséget fog jelenteni a nemzeti kincsnek számító, világhírű magyar borvidékek és az ott termő borok hírnevének fen nmaradásában. Biztosra vehető, hogy a jobb minőségű és pedigrésebb bor a termelőknek is magasabb jövedelmet fog hozni, ami biztosabb megélhetést jelent a számukra - ez egybeesik a Magyar Igazság és Élet Pártja célkitűzéseivel , ez a magasabb jövedelem azo nban csak akkor valósulhat meg, ha a termelő piaci védelme is megfelelő lesz. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Farkas Sándor képviselő úr jelezte írásban előre felszólalási szándéká t, de nincs itt. Ezért megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő, a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat soksok gondolatot támasztott mindnyájunkban. É n most itt a kompetenciámat nem azon a réven igénylem, hogy bortermelő vagyok, hanem mint fogyasztó (Szórványos derültség.) , közgazdász, gazdaságpolitikával foglalkozó ember. Egykét gondolatot talán megoszthatok a tisztelt Házzal.
