Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
2057 kiválóan alkalmas, a második a szőlőtermesztésre alkalmas, a harmadik pedig a szőlőtermesztésre s zakmai megkötésekkel alkalmas területeket jelöli. Úgy gondolom, elegendő lenne a területeket két osztályba sorolni, ugyanis egy terület vagy alkalmas, vagy nem alkalmas szőlőtermesztésre. Ha alkalmas, a kiváló és egyedi minőséget biztosító területeket való ban célszerű külön is megjelölni, azonban ha csak szakmai kikötésekkel alkalmas erre egy terület, akkor ezen szakmai kikötéseket a hegyközségeknek célszerűbb a telepítési engedély kiadása során kikötni, amelyek a területeket helyben is ismerik, hiszen ehhe z helyismeret is kell, mert a széljárás, a fagyveszély akár dűlőnként is különbözhet. Ezért talán nem indokolt az osztályba sorolásnál erre külön kitérni, mert - elsősorban az Alföldön - sokakban félelmet kelt, hogy a harmadik osztályba kerültek a területe ik, és félnek, hogy az európai uniós csatlakozás után esetleg be kell szüntetniük a szőlőtermesztést ezeken a területeken. Az eddig elmondottakból is kiderülhet, hogy a bor minősége összefügg eredetével, tehát földrajzilag a termőhellyel. Ezért szerepel a törvényjavaslatban, hogy egyegy borvidék területeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók el. Talán valóban helyesebb, ha nemcsak a termőhelyet nevezzük eredetvédettnek, hanem ezen termőhelyről származó boroknál a védett eredetű bor kifejezést használju k. Ezt kérik a felsőmagyarországi borvidékek képviselői. S bár képviselőtársaim kitértek rá, hogy a jelen törvénymódosítás a szerintük szükséges összes paragrafust nem nyitja meg, tehát nem módosítja, felhívom a figyelmet arra, hogy a Házszabály 94. § (3) bekezdése értelmében - mint az eredetvédett borok esetében is - lehetséges, hogy a meg nem nyitott paragrafusokkal összefüggő módosítást is benyújtsanak. Ha tehát szükséges, hogy a törvényjavaslat más részében a módosítás átvezetésre kerüljön, akkor a Ház szabály szerint erre lehetőség van, tehát nem okoz gondot az, amiről beszéltek. Én már készítettem is ilyen módosító javaslatot az eredetvédett bor kifejezés általános használatára. Egyetértek a törvényjavaslat azon részével is, hogy a szőlőkataszterbe sor olt területekbe erdőt, gyümölcsöst csak a hegyközségek előzetes hozzájárulásával lehessen telepíteni, hiszen a szőlő szomszédságában egy erdő megjelenése gondokat okozhat - elsősorban a fagyzugok kialakulására gondolok. Hogy milyen szőlőfajtákat lehet tele píteni, azt a törvényjavaslat szerint egy szőlőfajtahasználati bizottság fogja meghatározni, valamint az, hogy az engedélyezett fajták közül mely megyékben melyik fajta használható. Ebben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának is szerepe lesz, hiszen a szőlőfa jtahasználati bizottság tagjainak kétharmadára ők tehetnek javaslatot. Véleményem szerint hazánkban jelenleg túl sok fajta szőlő termesztése engedélyezett. Ez a marketing szempontjából nem előnyös, mert a soksok fajta között a fogyasztók nehezen tudnak e ligazodni. Ezért javaslom, hogy a jövőben szűküljön a fajtahasználat. A piacok egyre igényesebbek, s úgy gondolom, a gyengébb minőséget adók fajtákra már nincs szükség. Az asztali borok jelentős részét eddig is lepárlással lehetett csak kivonni a készletek ből. A lepárlással kapcsolatban - a mezőgazdasági bizottság ülésén és az előzőekben is hallhattuk - többen hiányolják ezen törvényben a támogatott borlepárlás szabályozását. Helytelenül teszik! Felhívom a figyelmet arra, hogy a támogatott borlepárlás a pia cszabályozáshoz tartozik, tehát az agrárrendtartás és nem a bortörvény része, s mint ilyet az agrárrendtartás keretében kell szabályozni. El tudom képzelni, hogy olyan szabályok vonatkozzanak rá, hogy ne csak felesleges készletek levezetésének a módja legy en, hanem esetleg védőárfunkciót is biztosító piacszabályozási eszközzé váljon. A jelenleg hatályos hegyközségi törvényben a borvidékek arányos képviselete valóban nem megoldott, holott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben terméktanács is, ezért indokolt volna, hogy a borvidékek nagysága a képviseletben szempontként megjelenjen. Ezt a hiányosságot a most tárgyalt törvénymódosítás valóban nem rendezi, mivel azonban ez a különböző borvidékek között jelentős vitákat kelt ki, ezt nagyon nehezen is lehet rendez ni, de a későbbiek során ezt meg kell oldani. Ezt kérik elsősorban az alföldi borvidékek képviselői.
