Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 13 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról s a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2042 önkormányzatokra, a helyi önkormányzatokra, amit nekik esetenként rendkívül nehéz egy megbízható és szigorú törvényi háttér nélkül betartani. Ami számomra különösen érdekes és fontos, az a szűkebb szakmámhoz kapcsolódó: a szőlőtermesztés. Több képvisel őtársam szólt már arról, hogy a balatoni természeti tájhoz hozzátartozik a szőlőtermesztés. Amikor először belekezdtem az előterjesztés olvasásába, akkor meglepődtem rögtön az elején, hogy hiszen csak az erdőt emelik ki, utána megnyugodtam, hogy a szőlő sz abályozása is szigorú módon megtörténik. Ugyanakkor egy gondolatot vetnék fel - és gondolom, erre Bóka úr talán vevő is lehet , hogy örülnék annak, hogyha az erdő és a szőlő között bizonyos átjárhatóság lenne, de nem az erdő, hanem a szőlő javára. Mire go ndolok? Vannak olyan területek - és nem a szoknyaterületekről beszélek, hanem a régi történelmi részekről, tehát a hegycsúcsközeli területekről , amit régen keserves kézi munkával műveltek, és kitűnő minőségű szőlőt termeltek. Ezek egy része még mindig be nne van a szőlőkataszterben, de meg kell állapítani, hogy ezek jelentős része beerdősült. Úgy érzem, hogy az erózióveszélyt is figyelembe vevő művelési kötelezettség előírásával sokat tehetnénk a szőlőkultúra és a minőség növeléséért, ha az effajta "vissza szőlősítést" az erdőágazatból valamilyen formában meg tudnánk tenni. Nem biztos, hogy törvény kell hozzá, lehet, hogy majd egy rendelet is elég hozzá, én csak a gondolatát szeretném itt felvetni. Egy másik: elhangzott, hogy milyen kárt okozott a szőlőterme sztésnek a földkárpótlás. Én is számtalan példát tudok mondani, amikor a szőlősorra keresztbe történt a sorok kijelölése, ebből adódóan 123 méteres vagy esetenként 15 centi széles sávok miatt a teljes szőlőtermelés lehetetlenült el; másrészről ott, ahol tekintettel voltak a művelésre, ott is viszonylag kis területek alakultak ki. Nagyon sokan eddig hobbi szinten űzték a szőlőtermesztést; biztosan van közöttük egykét személy, aki megszerette ezt a szakmát, helyben él, és szeretne komolyabb szőlőműveléssel foglalkozni, de ha a törvény után kezdene, mondjuk, egy pince építésébe, ahhoz két hektár szőlőterületre van szüksége. Én ebből a törvényből nem olvastam ki, hogy ez a két hektár vajon összejöhete úgy is, hogy mondjuk, hat parcellából, és az egyik helyen készíti el a pincéjét. Hozzá kell tenni, hogy amikor a magassági meghatározások vannak, én ezt jónak tartom, esetenként, ha olyan a technológia, illetve nem bántja a tájképet - hiszen a szőlő mellett a borászati üzem is hozzátartozhat , eseti felmentést lehetne adni, de csak ilyen célra és semmi másra, és nem a pinceépületre gondolok, hogy egy emeletes lakóvilla lesz a végén a pincéből, hanem olyan, ami a borászati technológiát segíti, esetleg a helyi turizmust, de ott sem túllépve a magassági határokat. Még egy: horgászként örvendetesen tapasztalom a vízminőség javulását. Rendkívül sok gondot jelent a horgászoknak, de gondolom, csak a helyben üdülni vágyó, cserkésző kedvű üdülőnek is, hogy bizony elég nagy a parti sáv beépítettsége. Örülök annak, hogy mos t már a törvény szigorával próbálják visszahozni azokat a feltöltött területeket, amit az ott lakók elloptak a nádastól; én örülnék annak, hogyha minél többet sikerülne visszalopni, örülnék annak, hogyha minél szélesebb területen járhatóvá tennénk a balato ni parti sávot. Ez biztatás lehetne arra is, hogy az ősnádasok, a nádasok egy kicsit visszatérhetnek, egy kicsit természetközelibb állapot következhet be, és akkor ez a kibetonozott teknő, amely most még azért eléggé labilis egyensúlyi állapotban van, egy kicsit megizmosodhat, és jobban el tudja majd viselni azt a környezetterhelést, amit azért a turizmus - és bízom benne, hogy a fokozott turizmus - okozni tud ebben a térségben. Tehát még egyszer, összegzésül annyit tudok mondani, hogy örülök ennek a szakma i előterjesztésnek, örülök ennek a jól elkészített anyagnak. Nagyon örülnék annak, hogyha a harmadik legnagyobb üdülőkörzetre, a Ráckevei (Soroksári)Dunaágra is készülne egy hasonló ilyen terv, hiszen ott is vannak értékes környezeti, ökológiai együttese k, ott is nagyon sok ember érdekelt a pihenésben, az ottani megélhetésben. Jelezném azon kormányzati személyeknek, akik ezzel foglalkoznak, hogy a helyi önkormányzatokban, a helyi civil szervezetekben meg is van az effajta segítségadás, illetve igény egy i lyen tervre, vegyék őket igénybe.
