Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2010 Ugya nebben az iskolában elterjedt olyan hangulat, hogy április 4én a gyerekek vegyék fel a legrosszabb ruhájukat, ezzel tüntetve április 4e ellen. Meg kell említeni, hogy a kerületben túlnyomó többségben a kerületben meghúzódó osztályidegen és deklasszált el emek gyerekei a tanulók. Jelentem továbbá, hogy a reggeli órákban tudomást szereztünk arról, hogy a Ménesi úti iparitanulóotthon épületének tetejére egy nemzeti színű, teljesen összetépázott zászló, valamint egy Kossuthcímer fekete gyászszalaggal ki van téve. A zászlót és a címert behoztuk, de nem tudjuk, hogy ki tette ki. Ma reggel a Fürst Sándor autóbuszgarázs telepén a reggeli eligazítás után ellenséges röplapokat találtak, amely tüntetésre szólítja fel a dolgozókat. (3.20) Az eligazításon több száz k alauz és buszvezető vett részt. Ekkor történt a röplapok szétszórása. Intézkedtünk, hogy 4én reggel a munkásőrség több tagja, elvegyülve a kalauzokkal, figyelje az ott dolgozók magatartását; tegyem hozzá: sikertelenül. Egy Antall József nevű fiatal történ elemtanárt kirúgtak az Eötvös Gimnáziumból, mert forradalmitanácselnök volt. Nem volt egyedül: százával távolítottak el renitens pedagógusokat, köztük igazgatókat is. Április 2án ülésezik az MSZMP ideiglenes intézőbizottsága. Kádár beszél: "Az ü zemi hatalmi posztokat vissza kell venni... Meg kell magyarázni, hogy a gyárban politikailag első ember a párttitkár, utána a szakszervezet, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, és csak utána a munkástanács." Másutt: "Már vártam, hogy javasolja valaki, ho gy meg kell szüntetni a munkástanácsokat. Látni kell, mennyire más a helyzet, mint például novemberbendecemberben volt, mert állandóan visszavonulóban vannak." Majd folytatja: "Az ellenforradalommal szembeni harcot illetően két dologgal szeretnék foglalko zni. Az országban aktivizálódnak, fellépnek, hatalmat ragadtak kezükbe horthysta katonatisztek, csendőrök s a többi. Ezeknek ügyét is komolyan kézbe kell venni, tárgyalni nem is kell. Meg kell csinálni a népbíróságot, s ahol csak olyan, volt horthystákkal találkozunk, akik vették maguknak a bátorságot és disznóságot csináltak, körmenetben kell bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni. Ezeket az ítéleteket nem kell az újságban lehozni." Döntenek, és négy nap múlva a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tör vényerejű rendeletével létrejött a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa, amely politikai ügyeket tárgyal, és hoz megfellebbezhetetlen halálos ítéleteket. Régi, október 23a előtt hozott ítéleteket is felülbírálhat. Nincs súlyosbítási tilalom, és más eljá rási és garanciális biztosítékokon is túltehetik magukat. Február 15e óta nem volt kivégzés, most rákezdenek: statáriális eljárással április 8án Pólya Ferenc Sándort és Bencsik Józsefet, 10én ifj. Császár Józsefet, Józsa Györgyöt, Oláh Miklóst, 18án Mi csinai Istvánt, 25én Schiff Jánost, 27én már az újonnan felállított népbírósági tanács döntése alapján Somlai Istvánt és Kanyó Bertalant végzik ki forradalmi cselekményeikért. Egy sem volt közülük horthysta. Micsinai közrendőr volt '51ig, a többiek munk ásemberek, Balázs Ferenc pedig tehetséges cigány fiatalember. Szántó Piroska még találkozik Bibó Istvánnal egy vernisszázson, amiről naplójában örömmel számol be. Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra ítélte (Az elnök a csengő megkocogt atásával jelzi az időkeret leteltét.) a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezetésével. Obersovszky Gyulát háromévi börtönre, Gáli Józsefet egy év börtönre és pénzbüntetésre ítélik. Mindkettőjüket eltiltják az írástól. Az ítéletet a filmhíradó bemutatja. Hete kig vetítik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) Eörsi István fiatal költő, '56 egyik... ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
