Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1980 Ezek az iratok szélesebb körben kerülnének át a mi javaslatunk szerint, mint a jelenlegi iratok. Nem látjuk semmiféle indokát annak, hogy a IIIas főcsoportfőnökség többi részlegének az iratait ma is a titkosszolgálatok őrizzék; ezzel az a látszat keletkezik, hogy a titkosszolgálatok örökösei ezeknek a szervezeteknek. (Demeter Ervin: Ez nem igaz, Péter, te is tudod!) A titkosszo lgálatok érdekét is szolgálja, hogy a III/I., a III/II., a III/IV. s a többi részlegek iratai is átkerüljenek a Történeti Hivatalhoz. Itt jegyzem meg: elhangzott kormánypárti részről az is, hogy vannak, akik máshogy állnak a múlthoz, é s ebben a tekintetben az SZDSZképviselőcsoport részéről aggályosnak tartjuk azt, hogy 1999ben az állampárti titkosszolgálatok iratainak felülvizsgálati időtartamát tíz évvel meghosszabbította a mostani kormánytöbbség, anélkül, hogy a parlamentet tájékozt atta volna ennek a döntésének a hátteréről. Az erkölcsi bizonyítványokról szóló törvény záró rendelkezései között szerepelt az a tétel, amely az 1999. december 31éig tartó felülvizsgálati határidőt 2009. december 31ére tolta át. Próbáltam a Belügyminiszt ériumtól tájékozódni, hogy ennek mi volt az indoka, de a belügyminiszter úr a mai napig nem válaszolt erre a kérdésre; esetleg majd interpelláció keretében megteszi. Nem tudjuk, hogy miért kellett ezt az előző parlament által '99. december 31ével lezárand ó felülvizsgálati időt nemhogy egy vagy két évvel, hanem tíz évvel meghosszabbítani, vagyis hogy miért kellett az állampárti titkosszolgálatok iratainak a mostani titkosszolgálatok által való hasznosíthatóságát mindenfajta érdemi felülvizsgálat nélkül tíz évvel kitolni. Mi azt javasoljuk, hogy az információs szabadságjogoknak az ilyen módon történő biztosításával váljon átláthatóvá az egykori titkosszolgálatok tevékenysége azon polgárok számára, akiket ez érdekel. Az előterjesztők által benyújtott javaslatt al kapcsolatban el kell mondanom, hogy ezek az előterjesztő részéről megnyilvánuló, feltételezhetően megnyilvánuló vagy részben megnyilvánuló jó szándék mellett is kétségtelenül felvetnek alkotmányos aggályokat. Az Alkotmánybíróság kétségtelenül azt mondta , hogy az Országgyűlés, a parlament feladata, hogy az átvilágítandó kört meghatározza. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy az átvilágítandó kört homogén szempontok alapján kell meghatározni, márpedig nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy miért határ ozza meg jobban a közvélemény alakulását egy kisváros újságírója, mint egy nagyváros polgármestere; miért határozza meg jobban a közvélemény alakulását egy kábeltévé szerkesztője, mint például az ORTT tagja. Azért kell itt az ORTT tagjára utalnom, mert az egyik előterjesztő egy televíziós vitában azt mondta, hogy az ORTT tagjaira is kiterjed az ő előterjesztésük, hiszen az ORTT tagjai az Országgyűlés előtt esküt tesznek. Utánanéztem a törvényben, ez nem így van! Az ORTT tagjai az Országgyűlés elnöke előtt t esznek esküt, és ez a törvény csak azokra vonatkozik, akik az Országgyűlés előtt tesznek esküt; az Országgyűlés elnöke előtti eskütétel nem azonosítható az Országgyűlés előtti eskütétellel, tehát ezt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az előterjesztés köv etkezetlen ebben a tekintetben. Vagy már elhangzott: miért befolyásolja jobban a közvéleményt, mondjuk, egy viszonylag kis nézettségű internetoldal szerkesztője, mint egy egyházi vezető, aki naponta nyilatkozik a közvélemény előtt. Elfogadom, és igazuk va n az előterjesztőknek abban, hogy ha ezeknek a személyeknek az adatait is az átvilágító bizottságokon keresztül kellene átvilágítani, akkor ez költségeiben nagyságrendekkel nagyobb költségekkel járó és időigényében is megoldhatatlan feladat lenne. Meg kell jegyeznem azt is: kételyeim vannak, hogy a körülbelül 5600 főről 3 ezer főre való felemelés mennyire lesz megoldható. A mi véleményünk szerint, ha minden besúgójelentés odakerülne a Történeti Hivatalhoz, és akikre vonatkozott, azt megnézhetnék, annak ala pján jobban körvonalazódna a kép, hogy ki mit tett, mint az átvilágító bizottságok tevékenysége folytán, és ez öt év alatt tökéletesen lezárhatná a folyamatot. Így viszont megmarad az a lehetőség, hogy a következő parlament következő képviselői az általam említett és ebben a körben nem szereplő személyekre is szeretnék kiterjeszteni a javaslatot.
