Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak

2000. február 8 (117. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Mi lesz az ÁPV Rt. kezelésében lévő 695 milliárd forint állami vagyon sorsa: hozomány az utókor számára, vagy pártpolitikai hitbizomány?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):

198 mezőgazdasági és honvédségi vállalatok Földművelésügyi és Honvédelmi Minisztériumhoz történő

átterelését és értékesítését helyezte kilátásba. Joggal merül fel a kérdés: a még megmaradt állami vagyonnak az utóko

r számára történő

gyarapítására és ezáltal a jövendő magyar társadalmak kiszolgáltatottságának csökkentésére kell

használni a megmaradt nemzeti vagyont, vagy pedig a pártpolitikai érdekek koalíciós mezsgyéjén

(Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i

dőkeret leteltét.) hitbizományként, újabb prédaként

felhasználni? Várom szíves válaszát.

(Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm szépen. A képviselő úr kérdésére dr. Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr válaszol.

Miniszter úr! DR. JÁRA

I ZSIGMOND pénzügyminiszter

: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom mondani, hogy van egy

érvényben lévő privatizációs törvény, amely az állam vállalkozói vagyonának privatizálását írja elő

az ugyanezen törvény által tartós

állami tulajdonban maradónak minősített vagyoni kör kivételével.

Az ÁPV Rt.nek tehát kötelessége, hogy privatizálja azt az állami vagyont, amely a törvény szerint

privatizálásra vár. Három ilyen körbe sorolható a teljes vagyon. Van tartós állami tulajdon, ilyenek a nemzeti hagyományokat őrző vállalkozások, a Herendi Porcelángyár, vagy a Pick Szeged Rt.nél egy

aranyrészvény, ezeket nem fogja, nem is tudja privatizálni az érvényes törvény szerint az ÁPV Rt.;

ide tartoznak egyébként a közszolgáltatást nyújtó vállalatok, közbiztonságot szolgáló társaságok és

mások. A második kör a rossz, veszteségesen működő, adóssággal terhelt társaságok. Ezek azok,

amelyek korábbi pályázatok során nem keltek el, ezeket újra privatizálni fogják, illetve újra meg

fogják próbál

ni. A harmadik körbe pedig olyan társaságok tartoznak, amelyek értékesítésre még nem

érettek meg, a feltételek, a jogszabályi környezet korszerűsítése még nem zárult le; ilyenek például a

közúti személyszállítást biztosító Volán társaságok, vagy azok a tár

saságok, amelyeknek a

megváltozott gazdasági, nemzetközi környezethez igazodó privatizációs stratégiájának kidolgozása

folyamatban van, például a Malév Rt. Tehát a képviselő úr kérdésére válaszolva azt tudom mondani, hogy az ÁPV Rt. kezelésében lévő

vagyon nagy részét a kormány privatizálni szándékozik. Az, hogy pártok között esetleg

nézeteltérések vannak, arról legalábbis kormányszinten egyelőre nem tudok, a kormány egyelőre

nem dolgozik a jelenlegi privatizációs törvény megváltoztatásán. Kérem, hogy ezt a válaszomat a képviselő úr vegye tudomásul. Köszönöm szépen.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm szépen. Egyperces viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. LENTNER CSABA (MIÉP)

: Tisztelt Miniszter Úr! Lesújtó volt

hallani az ön válaszát. Én azon a véleményen vagyok, hogy az

állami vagyon üzleti alapon is működtethető, vagyis az állami vagyon egyenrangúvá tehető a

magánosított vagyonnal szemben, ha jó kezekben van. Az állam és az állami vagyon szerepének további csök

kentése a magyar társadalmat teljes

mértékben kiszolgáltatott helyzetbe hozza. (14.00) Az eddigi privatizáció sajnos ezt igazolja. A közüzemi vállalatok privatizálása a lakosság

megélhetési körülményeit rontja. A bankok privatizációja a külföldi hitelfüggő

ség, a magyar

vállalkozók felett a saját nemzeti alapú fejlődés lehetőségének az elvesztését jelentette. Az

élelmiszeripar privatizációja az élelmiszerárak befolyásolhatatlanságát eredményezte. Az a pár száz