Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1957 nyíltan szolgálják a kormánytöbbség, elsősorban a Fidesz politikáját. A következő bekezdés azt mondja, hogy "A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként közre működő munkatársak politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhetnek." Hallgatják önök néha, mondjuk, a Vasárnapi újság című műsort, hogy ott milyen kommentárok hangzanak el a műsorvezetőtől? Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez folyik jelenleg a közszolgálati rádióban és televízióban, de mondhatnám azt a példát is (Molnár Róbert közbeszól.) - ugye itt az elfogulatlanság lenne az alapelv , hogy a miniszterelnök beszédét háromszor ismétli meg a közszolgálati televízió (Molnár Róbert: Kevés! - Sz alai Annamária: Kevés!) Bocsánat, kétszer - önnek ez kevés. A főpolgármester beszédét viszont egyszer sem közvetíti országosan a televízió, hiszen ellenzéki politikus március 15ei beszédéről van szó. Ma a médiatörvény alapelveit a közszolgálati rádióban é s televízióban lábbal tiporják. Most az a kérdés, hogy ez vajon a törvényen múlike. Vajon a törvényt kelle módosítani ahhoz, hogy ezek az állapotok alkotmányossá és a médiatörvény alapelveinek megfelelővé alakuljanak? 199596ban azt hittük, hogy a törvé ny alkalmas azoknak a törvényeknek a kielégítésére, azoknak az alapelveknek a megvalósítására, amelyeket rögzített. Azt hittük, mert abból indultunk ki, annak a konszenzusnak az alapján, amelyet a Fidesszel és az MDFfel, akkor ellenzékben lévő pártokkal a 72 százalékos szocialistaszabad demokrata többség megteremtett, hogy olyan partnerekkel van dolgunk, akik a törvény szellemének betartására törekednek, még akkor is arra fognak törekedni, ha netán ők lesznek többségben. Kiderült, hogy erről szó sincs. Ki derült, hogy ha a jobboldal pártjai hatalomra kerülnek, akkor visszaélnek minden bizonytalansággal, tisztázatlansággal, amit jóhiszeműen valaki esetleg benne hagyott a törvényben, illetve visszaélnek azzal a helyzettel, amit a MIÉPnek mint ellenzékben lév ő szövetségesüknek a jelenléte az Országgyűlésben lehetővé tesz. (Molnár Róbert közbeszól.) Azt gondoljuk ezért, hogy a mai helyzetben az első feladat ahhoz, hogy Európakonformmá váljon a magyar médiaviszonyok törvényes szabályozása, az az, hogy a közszo lgálati média irányító szervei létrejöttének olyan szabályozásához jussunk el, amely ugyanúgy kizárja, hogy az egyik oldal meghatározó szerepbe kerülhessen, és érvényesíthesse akaratát a közszolgálati média működésében, semmibe véve a másik oldal véleményé t; olyan viszonyoknak a megteremtése az előfeltétel ahhoz, hogy a közszolgálati médiában és általában a magyar médiavilágban európai normák érvényesüljenek. Ezt akkor lehet elérni - ismétlem , ha ezeket a sokat vitatott médiakuratóriumi elnökségi szabályo kat módosítjuk. Nem kellene módosítani, ha elemi korrektséget lehetne tapasztalni a másik oldalon is; olyat, mint amit a 72 százalékos többség tanúsított az előző ciklusban, de miután erre nem lehet számítani, ezért magát a törvényt kell sajnos módosítani. (23.10) Azt gondoljuk, hogy az a helyzet, hogy a Fidesz benyújtott egy módosító javaslatot, és hogy ehhez a javaslathoz az SZDSZ benyújtott egy módosító javaslatot, és az a helyzet, hogy a Fidesz mai vezérszónoka ma úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja ennek az SZDSZes javaslatnak... (Szalai Annamária közbeszólására:) Azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, nem azt mondta, hogy elfogadják, nem zárkózott el előle. Ha elzárkózott, akkor a rádióban féleérthetően méltóztatott fogalmazni. Amennyiben egy olyan szabályozás elfogadható, amely megakadályozza, hogy a jobboldal az Országgyűlésben jelenleg 38 százalékkal rendelkező két ellenzéki párt teljes negligálásával vegye kézbe a közszolgálati rádiót és televíziót, akkor - és mi bízunk benne, hogy erre a jobboldali többség készséget mutat - van értelme a médiatörvény módosításával tovább foglalkozni. Természetesen ennek akkor van értelme, ha ezt nem úgy teszik, hogy előzőleg a jelenlegi csonka kuratóriumok megválasztják valamennyi médiaalapítvány élére az új elnököt, mert akkor már kész helyzettel állunk szemben.
