Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ERKEL TIBOR (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1954 Rendkívül bonyolult egyébként a médiatörvény fogalommeghatározása. Ez a módosítás ezt ugyan nem teszi egysz erűbbé, de legalább az Európa Tanács irányelveiben megfogalmazott definíciókkal összhangba hozza a fogalmakat - ez rendkívül jelentős. Részben módosulnak a reklámozásra vonatkozó, a hatályos törvény negyedik címében foglalt előírások, mégpedig egyértelműbb é és szigorúbbá teszik a reklámra, a dohányárukra és az italok reklámozására vonatkozó előírásokat, és nagyon helyes, hogy ez így van. Külön fejezet foglalkozik, mint említettem, a műsorszolgáltatással, mivel a módosítás az 1. §ban azt beemelte a szabályo zás körébe és önálló fejezetet szentel neki; a VI/A fejezet foglalkozik kifejezetten a műsorszétosztással. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem konzekvens, mert hol műsorszétosztásról, hol műsorelosztásról beszél - nyilván ugyanarról a fogalomról van szó. Helyes lenne, ha mindig ugyanaz a szó szerepelne e kérdéskör jelölésére. Amiatt, hogy módosítani kellett az 1. §t - amely aztán kihatott az egészre, és az elfogadása után teljesen új fejezettel szabályozódik majd a műsorszétosztás , a 135. §t is módosít ani kellett. (22.50) Mégpedig automatikusan, mivel ez beszél a bírságolás lehetőségéről, és mivel az Európai Unióban a műsorszétosztás már szankciórendszerrel is rendelkezik - vagyis aki ezt megszegi, bírságolható , így természetesen ez is követendő, ezé rt került módosításra a 135. §. Külön kell foglalkozni a kiskorúak védelmével. Ez a módosításban teljesen új fejezetként szerepel, bár a hatályos törvény 5. §ának (3) és (5) bekezdése is szól a kiskorúak védelméről, ám félreérthetően vagy félremagyarázhat óan és nem elég hatékonyan. És hogy a kiskorúak védelme milyen rendkívüli fontossággal bír, engedjék meg, hogy egy idézetet olvassak fel, amely így szól: "A bűnügyi regények és hasonló mozidrámák gyakori nézése, olvasása, illetve rendszeres élvezete a fiat alságnál a fantáziának a társadalom szempontjából egyenesen veszélyes izgatását eredményezik, mert hovatovább elvonják a gyermektől az élet eseményeinek elfogulatlan megítéléséhez szükséges képességet. Egész nevelési rendszerünk éppen azon nyugszik, hogy a gyermeket jó példával, figyelmeztetéssel, jó olvasmányokkal és ha kell, fenyegetéssel távol tartsuk mindattól, ami őt az emberi társadalom szempontjából helytelen cselekvésekre ösztönözhetné. Ha már most a gyermekre éppen az ellenkező irányban gyakorolunk szuggesztív hatást, természetes, hogy az ebben az irányban is reagál, és a befolyás annál károsabb lesz, minél élénkebb a gyermek képzelőtehetsége. Tudjuk, hogy már a mesék is olyan intenzív befolyást gyakorolnak némely fogékony lelkű gyermekre, hogy az v alósággal a regék világában él. De ez a mesevilág, amint a gyermek egy bizonyos kort elér, elveszti mágikus hatását, szertefoszlik. A gyermek maga rájön, hogy a mese messze esik a valóságtól. A szennyfilm hatása azért veszedelmes, mert fotografikus hűségge l mutatja a cselekményeket. Az, amit a gyermek a filmen lát, nem mese, nem álom, nem ködkép, de élő valóság. Az ilyen élethű ábrázolásban bemutatott tolvajlás vagy házasságtörés feldöntheti a gyermeknek a templomban és az iskolában hallott és általában a n evelés útján nyert helyes fogalmát." Ezeket a sorokat dr. KörmendyÉkes Lajos, az első magyar filmesztéta írta 1915ben. 1915ben még a némafilmek világát éltük. Mondjuk meg magunk közt őszintén: meglehetősen naivak ezek a némafilmek, mégis ilyen hatást vá ltottak ki már azok is. Akkor hogyne féltenénk a kiskorúakat, a fiatalságot ma, amikor nem némafilmet néznek, hanem a televíziót, amelyből csak úgy folyik ki naponta több akciófilm, és egyáltalán a koszovói, csecsenföldi vérengzések biztos hogy nem hatnak megfelelő módon a kiskorúak szellemi fejlődésére! És egyáltalán: az egész magyar televízióról sajnos legnagyobbrészt elmondhatjuk, hogy műsoraik félrevezetőek, szennyesek és rossz stílusúak, tehát különös fontosságú a kiskorúak védelme ezektől a műsoroktól , amikor azok még a felnőttekre is rossz hatást gyakorolnak. Mint említettem, a kiskorúakkal foglalkozott már a hatályos törvény is, de nem megfelelő hatékonysággal. Azt mondta ki a (3)(5) bekezdés, hogy 23tól 5 óráig lehet olyan filmeket, olyan műsoroka t bemutatni a televízióban, amely a kiskorúakra káros hatást gyakorol. Nem úgy fogalmaz a törvény, hogy káros hatást gyakorolhat vagy feltehetően káros hatást gyakorol, hanem kész tényként
