Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1946 rádiózásnak, a televíziózásnak, a regionális adásoknak, a műsorszolgáltatásnak vannak térségi, területi vetületei is. A műsort ovábbítás, a műsorsugárzás, a helyi adások, a regionális hírközlés része a térség- és területfejlesztésnek. Tudjuk azt, hogy mind szélesebb körben folynak kísérletek helyi, regionális, kistérségi adásokra. A most tárgyalt törvényjavaslat öt fejezetet érint a '96ban elfogadott törvényből. Nem érinti a közszolgálati műsorszolgáltatókkal, a műsorszolgáltatás támogatásával, a pályáztatással kapcsolatos rendelkezéseket, az ORTTvel kapcsolatban viszont módosítja a nyilvántartásbavételt, a bírság, az államigazg atási eljárás szabályait. Bizottságunk megállapította, hogy az informatika fejlődése, a technika fejlődése elmosta a határokat a távközlés, a műsorszétosztás és a műsorsugárzás között, azonban a ma még érvényes jogszabályok alapján a műsorszétosztás távköz lési szolgáltatásnak minősül, így nem tartozik az ORTT ellenőrzési hatáskörébe. A műsorszétosztás tevékenysége mind több területet ér el, lehetőséget teremt térségi, régiós feladatok ellátásra, a régiós szemlélet erősítésére. (22.10) Az előttünk fekvő törv énytervezet elfogadása után e tevékenységre is kiterjed majd a nyilvántartási kötelezettség, és a nemzetközi trendeknek megfelelően lehetőség nyílik az ORTT számára a szétosztott műsorok figyelemmel kísérésére is és az esetleges jogsértések szankcionálásár a, hiszen az országot egyébként erre kötelezik a szabályok. A tervezet az EUs jogharmonizációnak tesz eleget, az európai művek arányára vonatkozó kvóta bevezetésére. Itt azonban ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez csak a csatlakozást követően lép életbe, és a szabályozásnak az a része is, amely a magyarországi gyártású művek meghatározott arányára kedvezőtlen hatást fejtene ki. A törvénymódosítás foglalkozik a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokkal is, és ezt is az EUs követelményeknek megfelelően alakítj a át. Mindezeket figyelembe véve a bizottságunk a T/1982. számú, a rádiózásról, televíziózásról szóló '96. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 10 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárt ok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Gyapay Zoltán képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Képviselő úr, öné a szó. GYAPAY ZOLTÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszön öm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság 2000. február 22én tárgyalta meg a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló T/1982. számú törvényjavaslatot a Nemzeti Kulturális Örökség M inisztériumának előterjesztésében. Külön aktualitást jelentett ebben az időpontban, hogy éppen ekkor zajlott itt, Budapesten az európai biztonsági és stabilitási konferencia, amelynek egyik fontos tárgyalási pontja éppen a média szabadsága, a média demokrá ciája volt. Fontos hangsúlyozni ezt a kérdést, hiszen már 1996ban, a törvény megalkotásának évében világosan látható volt, hogy bár a törvény jelentős mértékben harmonizál az Európai Unió vonatkozó jogszabályaival, fontos rendelkezései nem állnak összhang ban a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv rendelkezéseivel. A jogharmonizáció érdekében a kormány által vállalt 1999. december 31ei határidővel kész ült el és került benyújtásra az Országgyűléshez a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítási javaslata. A bizottság ellenzéki tagjai sajnos erre az ülésre is felkészületlenül vagy rosszul felkészülve érkeztek, mert a hozzászólásaikban a törvénymódo sítás napirenden szereplő, az imént elmondottaknak megfelelő tervezetét nem vizsgálták. A médiakuratóriumokkal kapcsolatos üldözési mániájuk miatt nem voltak hajlandóak foglalkozni éppen a legfontosabb kérdéssel: mit néz a
