Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
1916 Személyes, vélt vagy valós sérelmeinek megtorlásához nagyon magas politikai befolyást és összeköttetést is felhasznált. A kamarák önvédelmi reflexeit további megtorlásokkal viszonozta, és a történeteknek még mindig nincs végük: a boszorkányüldözés tovább f olytatódik. A kamarai szervezetek lassan átalakulnak és beolvadnak, készülnek az új választásokra, a kormányhoz hű vezetőségek létrehozásának reményében. De ami most történik, kedves képviselőtársaim, ahogy a kisebbségi véleményekből és a többségiből lehet ett hallani: itt nemcsak feladatelvonásról, retorziókról van szó, hogy aki véletlenül önként akarná választani a kamarai tagságot, annak a számára nyilvánvaló és egyértelmű legyen, a kormány értésére adja minden vállalkozónak, hogy államosít, és nem tűr fe lkészült érdekvédelmi szervezeteket. A tragédia, hogy ami most történik, már nemcsak a vállalkozókról - mindannyiunkról, az adófizetőkről szól. Ez már a fogyasztókat is elég lényegesen érinti, és igenis nem kicsi: kis terjedelmű, de nagyon súlyos gazdaságp olitikai kérdés az, ami most az asztalunkon szerepel. A helyzetnek az a tragikomikuma, hogy valóban úgy, ahogy ezt tették kormánypárti képviselőtársaim, be lehet bújni egy hatályos törvény mögé, mely szerint adva van a nagyon olcsó szlogen: törvény írja el ő, hogy meg kell tennünk azt, ami a törvényjavaslatban írva van. Nagyon nagy tisztelettel kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, gondoljuk végig még egyszer, hogy melyik úton megyünk tovább, továbbmenjünke ezen az úton. 1994ben az AntallBorosskormány , az akkori parlament felismerte, hogy az államnak, a közigazgatásnak fokozatosan ki kell vonulnia az üzleti szférából, és létre kell hozni a gazdasági önkormányzatot. A Hornkormány nagyon lassan, de folytatta ezt a megkezdett munkát, feladatokat adott át a gazdasági önkormányzatoknak, és ezzel megteremtette a feltételét az állami és a közigazgatási hivatali létszám csökkentésének. Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy a feladatokat - úgy, ahogy Körömi képviselő úr is elmondta - a gazdasági kamarák résztvev ői, a vállalkozók finanszírozták, és a közfeladatokat is ők. Éveken keresztül. Gondoljuk meg: miért kell most ezzel a törvényjavaslattal elpazarolnunk azt a tárgyi és személyi bázist, amire készült ez a törvényjavaslat? Az erre fordítandó milliárdos nagysá grendű kiadás valószínűleg az élet számos más területén sokkal jobban felhasználható lenne. 1994 és '98 között a kormány, a parlament áttekintette a vállalkozói igazolványok kiadásának tapasztalatait. Szinte teljes volt az egyetértés ebben a Házban akkor, hogy a vállalkozásindításnak nem megfelelő helye az önkormányzat és a jegyzői apparátus. Nem volt garancia arra, hogy érdemben megvizsgálják a vállalkozás indításának személyi és tárgyi feltételeit, azok meglétét. A gazdaságban nagy számban működtek fantom vállalkozások és kontárok. Nem lehet kormánypárti képviselőtársaimnak ilyen rövid az emlékezetük, hogy ne tudnának visszaemlékezni! Az idő rövidsége miatt nem mondom el, de lehet, hogy újra fogok kérni 10 percet, hogy az akkori parlamenti vitából néhány fe lszólalást felolvassak, hogy a patkó mind a két oldalán milyen kritikával illették akkor a jegyzői hivatalokat. A gazdasági kamarák a '94ben elfogadott törvény alapján megalakultak, és fokozatosan erősítették a gazdasági önkormá nyzatukat. Most csak azokról az összefüggésekről beszélnék, amelyek ezzel a törvénnyel kapcsolatosak. A vállalkozók saját befizetéseikből és - nagyon hangsúlyozom - egyetlen költségvetési forint nélkül létrehozták azt a fejlett infrastruktúrát, ami ma behá lózza az országot, össze van kötve; ezt azért hangsúlyozom, mert majd szeretnék a belügyminiszter úr egy nyilatkozatára visszahivatkozni. Az egyablakos rendszert erre sikerült ráültetni, és ez szinte zökkenőmentesen végbement az országban. Megteremtették e nnek a személyi és a tárgyi feltételeit, egyszerűen azt, hogy a vállalkozások ellenőrizhetővé váltak. A piacra lépés jogszabályban előírt feltételeinek ellenőrzése megteremtődött.
