Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORTOBÁGYI KRISZTINA (Fidesz):
1875 jobb volna, ha szigorú erkölcsi rendszerben esne teherbe. Neeem! Azt a szabadságot adja meg neki, hogy öljön. Hogy az ős, ami csak egyszer lehetséges... - minden em ber egyéni, annak az egy pillanatnak, annak az egy fogamzási pillanatnak a terméke! Mindannyian azok vagyunk! Ezt nem lehet megismételni! A természet minden egyes ilyen magzattal óriásit veszít! Abban a rendszerben, a véletlenszerűségnek abban a rendszeréb en, az isteni elrendeltetés véletlenszerűségében veszítünk, amikor gyilkolunk - mert azt nem lehet megismételni! Lehet, hogy rossz, lehet, hogy jó; e között a sok millió magzat között, akiket így meggyilkoltak - gyilkoltak , rengeteg zseni van, aki most h iányzik. (Dr. Béki Gabriella: Sok kis liberális!) Azok között kevés a zseni - de sok a gazember. (Erkel Tibor, dr. Béki Gabriella felé fordulva: A felszólalásodnak köszönheted.) Tisztelt Országgyűlés! Az igazságot akkor is ki kell mondani, ha nem kecsegtet sikerrel a szavazás. Nagyon örülök neki, hogy a törvény mostani tárgyalásakor egyre több hangon szól az igazság hangja; nemcsak általunk, hanem szinte mindegyik oldalon legalább egyegy érintés erejéig, egyegy hangütés erejéig. Ez ad nekem reményt arra, hogy majd egyszer eljön az az időszak, amikor az egészet meg tudjuk változtatni, és akkor ilyen törvényről nem is kell beszélni, mert magától értetődő lesz az élet - az élet, az élet. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP és a kormánypá rtok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Hortobágyi Krisztinának, Fidesz. HORTOBÁGYI KRISZTINA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szinte lehetetlen a magzatvédelmi törvény módosítása kapcsán olyan gon dolatokat elmondani, amelyek még nem hangzottak el e Ház falai között az 1992es vagy a jelenlegi vitában. Az Alkotmánybíróság olyan feladatot szabott ki ránk, amelynek megfelelni úgy, hogy az mindenki megelégedésére szolgáljon, nagyon nehéz. Mégis úgy vél em, ez a törvényjavaslat ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges megoldás. Engedjenek meg nekem egy rövid történeti kitekintést! A Ratkókorszakban szinte teljes abortusztilalom volt életben, és az illegális magzatelhajtást is szigorúan büntették, mivel népesedéspolitikai problémaként kezelték ezt a kérdést. Ennek eredményeként a legális abortuszok száma valóban csökkent, de az illegális terhességmegszakítások száma becslések szerint évi 110120 ezer körül alakult. Úgy gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy ezek milyen következményekkel jártak, járhattak. 1956ban gyakorlatilag a teljes liberalizálás következett, ami párosult mind a modern fogamzásgátlási lehetőségek, mind a megfelelő felvilágosítás hiányával. Ennek is beláthatatlanok lettek a következményei, mivel lassan kialakult az a közvélekedés, hogy az abortusz is csak egy lehetőség a családtervezésre. (16.40) Sajnos a mai napig felfedezhetőek ennek nyomai. 1974ben léptek életbe azok a népesedéspolitikai intézkedések, amelyek párosulva az orális fogamzá sgátlás lehetőségével, egyik évről a másikra csökkentették mintegy 40 százalékkal az abortuszok számát. Ez a csökkenés a nyolcvanas évek végéig tartott, majd kismértékű emelkedés következett be. Az 1992es évben elfogadott törvény életbe lépése után ismét elindult a csökkenés, majd a Bokroscsomag elfogadásától kezdve újabb enyhe emelkedés történt. A terhességmegszakításra jelentkezők korosztályos összetétele negatív irányban változott, jelentősen nőtt a hajadonok aránya, és a serdülők között jelenleg kétsz erháromszor gyakoribb az abortusz, mint a nyolcvanas években. Egy pozitív dolgot mindenképpen elmondhatunk: az abortuszok száma 195657 óta most a legalacsonyabb. Úgy vélem, ez többek között a jelenlegi törvényi szabályozásnak köszönhető.
