Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. április 12 (133. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1869 helyzetben, amikor a statisztikai minimum nem pótlódik, nem próbálni meg ezen változtatni egy bizonyos mértékű konzervatív lépéssel, ez a magyar társadalmat valóban a népesedési katasztrófa felé taszítja, a betelepítési k ényszer felé fogja taszítani, amikor már a politikacsinálók széttárják a kezüket: kérem szépen, ez van, ti akartátok, nem lehet másképpen megoldani a helyzetet. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsé bet államtitkár asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Azt hiszem, megint nem árt egy kicsit tisztázni vagy pontosí tani a fogalmainkat. Azt gondolom, hogy az abortusz szabályozásában ultraliberálisnak csak azt lehet nevezni, ami talán egyegy egyesült államokbeli államban van, ahol tulajdonképpen nem is szabályozzák: aki meg tudja tenni, elmegy az orvoshoz, elvégezteti , mint egy akármilyen beavatkozást - ez valóban ultraliberális. Jelzem: az a megoldás, amit egyébként Magyarországon választottak, másutt konzervatív kormányok idején született meg, Magyarországon is, és éppen attól, hogy a tanácsadást és a segítségadást h elyezi előtérbe, és kötelezővé teszi a tanácsadáson való részvételt, éppen attól nem liberális megoldás; azért is támadják liberális oldalról, mert nem hagyja, hogy választás szerint lehessen elmenni a tanácsadásra, hanem kötelezővé teszi a tanácsadást, ez által igyekezve segíteni. (Ifj. Hegedűs Lorántnak:) Képviselő úr, még egyszer elmondom: nem az én véleményemről, hanem az adatokról van szó, és nemcsak Magyarország adatairól, hanem a környező országok adatairól is. Valóban, világszerte számos példát lehet hozni arra, hogy a terhességmegszakítás nem a demográfiai helyzetet változtatja meg, hanem a terhességmegszakítások számát vagyis azok kimutatható számát. Egyetlen nagyító esetén sem lehet mást kiolvasni ebből a grafikonból. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. (16.10) BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Surján László másfél órával később visszatért arra a vitára, ami Kelemen András és köztem a történeti kérdésekről szólt, és azt hitte, hogy vitatkozik velem, miközben megerősített. Hiszen az én állításom, amit másfél órával ezelőtt tettem, arról szólt, Lezsák Sándorral és Kelemen Andrással vitatkozva, hogy Magyarországon a terhességmegszakítások liberalizálása nem a sztálinizmus konszolid ációjának, hanem a sztálinizmus felszámolásának volt a része. Én azt mondtam, hogy ennek egy burkolt folyamata megindult már a Nagy Imrekormány idején, 1954ben, és ő hozzátette, hogy a formális legalizálásra pedig 1956 nyarán került sor. Ez ugyanaz az ál lítás, mint amit én tettem, szemben azzal a feltevéssel, amit többek között Lezsák Sándortól és Kelemen Andrástól hallottunk, akik pedig az állampárti rendszer 1957 utáni konszolidálásával kapcsolták össze a dolgot. Mellesleg, mint a számokból látjuk, Romá niában is a sztálinista rendszer lebontásával függött össze a terhességmegszakítás liberalizálása. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Én akkor jelentkeztem, amikor Surján képviselőtársam egy olyan kijelentést tett, amit nem akartam szó nélkül hagyni, sajnos most nincs a teremben. Szeretnék visszakanyarodni ahhoz a kérdéshez, hogy megtesze mindent az állam azért, ho gy a gyermek vállalható legyen.
